Búcsúkendő 2.

Ez a kendő annak az óvó néninek készült, aki csak péntekenként volt Szilárd csoportjával, így az összes közül ez lett a legegyszerűbb. Az SBS sálmintáját használtam hozzá, és addig horgoltam, míg egyszer kényelmesen körbe tudtam tekerni a nyakam körül. Szép, könnyed darab lett.

SBS
Minta: South Bay Shawlette
Fonal: Rikker egyágú merinogyapjú (100% merinogyapjú), 79g
Horgolótű: 4 mm

Horatio és Oren

Múlt ősszel Szilárd mellettem ült épp, amikor a blogokat böngésztem. Akkor látta meg ezt a kesztyűt, s ezzel elkezdődött a korszak, miszerint szeretne beleszólni abba, mit kötök neki. Höh.

A színeket is ő kérte, én pedig hetekig kerestem a netes fonalboltokat, ahol lehet kapni megfelelő árnyalatú és vastagságú fonalat a kesztyűhöz.
Sajnos a minta nem írja pontosan, hogy mekkora a gyerekméret, így csak reménykedni tudtam, hogy egy 5 évesnek megfelelő lesz. Határeset, csak szólok, alapos blokkolást kapott a kesztyű. Horatio, a fülesbagoly fülét lehagytam a kesztyűről, de így is imádja a gazdája, és bevallom, ő az egyetlen gyerek, aki télen kesztyűt hordott az óvodában.

fejre esett az oviban, onnan az a szép nyom az orrán

Mivel a motringok 100 grammosak voltak, és a kesztyűre összesen 50 grammot használtam el, így született meg az ötlet a sapkához. Ezt már sokkal élvezetesebb volt kötni, hogy nem olyan pici darab, ha jól emlékszem, 7-szer ismétlődik rajta Oren, a sárga hóbagoly.

Horatio és Oren

Minta: Horatio and Oren

Fonal: Cascade Yarn Heritage Solids & Quatro Colors (75% merinogyapjú, 25% poliamid) 50+30g

Kötőtű: 2.25mm, 2.5mm, 3mm

 

Color affection

Egy éve szülinapomra kaptam a mintát, akkor készült a kendő, képek róla viszont csak ősszel. Érdekes volt, hogy amennyire jónak tűnt télen a színválasztásom, tavasszal már egyáltalán nem tetszett, túl komornak találtam.

Nyáron azt tervezgettem, milyen vidámabb színből kötöm meg újra, de ahogy beköszöntött az ősz, ismét rendben voltak a színek.

34.

Minta: Color affection

Fonal: Sandnes Garn Mini Duett (55% pamut, 45% merinógyapjú), 227g

Kötőtű: 4mm

Siszu sapka + teszt

Sürgősen szükségünk lett meleg, vastag sapkára. Nem tudom, hogy mással hogy van ez, én valahogy mindig több sapkát kötök, mint amennyire szükség lenne, de még sincs elég. Most például fogalmam sincs, hogy hol vannak az én téli sapkáim, költözés után úgy elpakoltam őket, hogy sehol sem találom. Vagy útközben kipotyogtak a kamionról minek oda délre ilyen meleg sapka! felkiáltással.
Szóval sürgősen szükség lett vastag sapkára, nekem pedig volt egy ötletem, amit így kipróbálhattam.

Kezdtem barna fonallal, ez kicsi lett, sebaj.

Kotorásztam a fonalak között, találtam kéket, gyermek örülni fog, kék a kedvence, méret tökéletes.

Férjnek megtetszik a dizájn, kaphatna-e ő is, természetesen, fonal beszerez, sapka megköt.

Én sem maradhatok ki, milyen lenne ezzel a teveszőr fonallal,

háát, ez nekem túl rózsaszín. Legyen akkor fehérből és pirosból.

Ez lett a kedvenc, bár a vastagabb fonal miatt ez egy picit nagyobb méret.
Persze egy nem elég, kipróbálom az eredeti fonallal, már tűn van és nagyon jól mutat.

Az egészre a minta leírása tette fel a pontot, most pedig érdeklődőket keresek, akik szívesen tesztelnék.
A méretek: 46-48 (50-52, 56, 56<)cm fejbőség, ami kb. 3-4 éves kortól felnőtt férfi méretig felel meg.
A minta a Barka Mosó Masa gyapjúfonalára íródott, de bátran alkalmazható más, ehhez hasonló vastagságú gyapjúfonal, ami kb. 80-100m/50g. A minta kezdő kötőknek is ideális.

Jelentkezést a jucuuu kukac gmail pont com címre kérném, további információért is itt lehet jelentkezni.

Itt és ott

Ez is tavaly télen készült, a képeken a háttérben a ropogós finn tél mutatja magát. Húgomnak kötöttem kérésre, ő választotta a mintát (Veera Välimäki ez is) és a fonalat hozzá.
Először a sapkát kötöttem meg, majd a színeket megcserélve elkészült nyakmelegítő formában is, sajnos arról nem készült kép azóta sem.

Itt és ott
Minta: Here and there (Rav link)
Fonal: Artesano Superwash Merino (100% merinói gyapjú)
Kötőtű: 4.5 és 5mm

Ezúton kérjük a sapka kedves gazdáját, hogy kattintson egy képet a kedvünkért a nyakmelegítőről is.

Shalom kardi

Lassan egy éve, hogy megkötöttem ezt a kardigánt, de fénykép mostanáig nem készült róla.
Magam festettem a fonalat hozzá, indigóval, egyik leggyönyörűbb kékem lett ez a festés, és a fonal sem mindennapi, bio merinógyapjú. Azóta is bánom, hogy nem vettem többet belőle, mert nagyon jó alapanyag.
A kardigán mintájához pedig van magyar fordítás is, ez a link megkeresésekor derült ki számomra, szuper!

Shalom kardi
Minta: Shalom Cardigan (Rav link) (magyarul)
Fonal: saját festésű bio merinógyapjú, 372g
Kötőtű: 4.5 mm

Different lines

Üdv ismét!
Ideje felvenni a fonalat, a bejegyzések és a kötött holmik sorban állnak és türelmetlenül várják, hogy megmutassam őket.

Ez szántam búcsúkendőnek, gondoltam a költözés végső fázisa alatt kötöm meg, tökéletes minta, gondolkodást nem igényel, repülőre is ideális. Aztán majd az új országban új kendőbe fogok, az pedig az új kezdetet szimbolizálja majd.
Június elején fogtam bele, az elején még haladt is, de kiderült, hogy az egész hercehurcával járó stresszt nagyon jól oldja a fonás, így inkább arra koncentráltam, meg is fontam az új kendő fonalát gyorsan, még a költöztető autó érkezése előtt.
Aztán a repülőn persze megint készült pár sor, nyáron, a tengerparton üldögélve is szívesen szaporítottam a sorokat, még a fonalimpiára is beneveztem ezzel, csak hogy elkészüljön, de valahogy mégsem haladt.
Haha, új ország, új kendő, de még a régit sem tudom befejezni. (vonjak párhuzamot?)
Novemberben embereltem meg magamat, és addig kötöttem, míg az összes fonal elfogyott.

Szeretem kendő, istenien puha, bár viselni nem egyszerű az érdekes formája miatt.
Nagyon szeretem Veera Välimäki mintáit, és ez meg is fog látszódni a következő bejegyzéseken, mert ezen a kendőn kívül 4 mintáját kötöttem meg az elmúlt időszakban, és a terveim között szerepel még jó néhány.

Muttohuivi
Minta: Different lines, Veera Välimäki (Rav link)
Fonal: saját fonás, bfl és merinógyapjú, 167g
Kötőtű: 4 mm

A fonalakat én fontam, már szerepeltek a blogon, a fehér színű az első rokkán font fonalam. Mindkettő fingering vastagság:

Festettem

Festettem sok szép fonalat, vastagot és vékonyat, pihe-puhát és még annál is puhábbat.
Itt lehet nézelődni. :)

Horgolt kendő és Hedda

Hideg. Naaaagyon hideg. Bizony ez van itt nálunk. Míg két hete azt hittem, hogy mivel egy hónappal hamarabb jött a tél, így a tavasz is hamarabb fog, most már eszembe sem jut ilyen. Minden reggel hidegebb és hidegebb van. Na de ilyet még én sem láttam eddig:


Nem azt mondom, hogy nem volt sosem ilyen hideg még erre, de én bizony még nem láttam. Ezt is kipipálhatom. Jó lett volna a tegnapi északi fényből is picit látni, gondolkodtam is rajta, hogy egy kisebb kővel megdobom azt az utálatos utcai lámpát, ami az udvarunk végében áll (és baromira utáljuk, mert nagyon zavaró a fénye s pont a hálószobába világít be), hátha kialszik és úgy látszik valami az égen, de végül lemondtam róla. Kimozdulni meg ugye ki hajlandó ilyen hidegben?
Minden nap kínszenvedés kimozdulni, a hatvan réteg ruha magunkra öltése, a buszmegállóba menet gondolatban komoly blogbejegyzéseket költök arról, hogy miket szoktam magamra húzni, hogy ne fagyjak meg. Szilárd a héten panaszkodott először hidegre az oviban, nagyon fájt az arca, míg kint voltak. Szerencsére napközben felmelegszik -16-17-re is a hőmérséklet, s ha nem fúj a szél, akkor itt ilyenkor is kiviszik a gyerkőcöket. Volt már eset -20-as levegőzésre is, nem csodálkozom már. Csak rimánkodni szoktam magamban, hogy mikor érte megyek akkor bent legyenek, hogy fel tudjak melegedni, mielőtt elindulunk haza.
Igazi szükség van hát a jófajta, meleg ruhákra. Kész szerencse, hogy tavaly anyahajónál megláttam ezt a kendőmintát és még nyár közepén meg is horgoltam, így a nyakam nem fázik sosem.


Horgolt kendő
Minta: South Bay Shawlette
Fonal: Rikker-féle egyágú (100% merinógyapjú), 180g
Horgolótű: 6mm

a nyakamba csavarva hordom amúgy, nem így

Ehhez a kendőhöz festettem egy barna fonalat nyáron, az is mözsi gyapjú, csak a vékonyabb egyágú fajta, de mégsem működött a mintával. Sokat gondolkoztam, hogy milyen színű legyen, végül Krókusz adta meg a lökést a natúr fehérhez. Ő vezetett rá a munkáival, hogy a fehér is lehet nagyon mutatós, azt hiszem őnélküle nem igazán nyúlnék fehérhez.


Eltelt néhány hónap a télből, mire kapcsoltam, hogy nincs is a kendőhöz illő sapkám. Gyorsan kellett is kötni hozzá egyet, s pont kapóra jött ez a minta, amit picivel korábban szereztem be. Mözsi gyapjúfonalam is volt még, igaz ez már kétágú.


Hedda
Minta: Slouchy Hedda
Fonal: Rikker-féle kétágú (100% merinógyapjú), 98g
Kötőtű: 4 és 5mm


Ezt a bő fajtát választottam a 4 lehetőség közül, hogy kényelmesen beférjen alá a hajam. A fele kötött bogyót lehagytam a sapkáról, mert nekem az már túl sok lett volna, így most pont jó.


Leírhatom ide a végére, hogy elegem van a télből, meg a hidegből és a hóból? Meleget akarok, sok napsütéssel. Milyen igazam volt, mikor novemberben megjegyeztem a szomszéd anyukának, hogy most még lelkesen tologatjuk a frissen esett havat a ház elől, de majd februárban már nem leszünk ennyire aktívak. Főleg, hogy lassan már nincs is hova tologatni és még hol van a tavasz...

Kultúrsokk és fonalak

Azt találtam egyszer ki, hogy én milyen frankó anya leszek, kötök a gyermekemnek annyi zoknit, hogy ne legyen szüksége bolti pamutzoknira. Persze lassan valósul a terv, s most jött egy kis közjáték is (a téli cipőjében lecsúszik a lábáról használat közben a kötött zokni, tapad a szőrös béléshez a gyapjú), mellé pedig egy adag kultúrsokk.
Ugyanis a minap az oviban az óvó néni közölte, hogy egy enyhe kultúrsokk érte őket, mikor látták aznap, hogy Szilárdnak a meztelen lábán van a kötött zokni. Merthogy úgy képzeljem, hogy Finnországban az emberek sosem húznak a meztelen lábukra gyapjúzoknit, csakis a pamut fölé. Én csak mosolyogtam, nem ábrándítottam ki, hogy ez bizony nem kultúrsokk volt, hanem maximum egy Jucuusokk. Mert hol van még Magyarország a kötött gyapjúzoknik rendszeres használatától, sőt. Hahaha. Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy minden finn lábra jut legalább egy kötött gyapjúzokni. És még a mi óvó néninket érte kultúrsokk.
Amúgy csak az óvó nénink gondolja úgy, hogy a finnek sosem húznak pamutzokni nélkül gyapjúzoknit, ugyanis én ismerek személyesen is olyat, aki igen, és néhány blogban is szembejött már.

A múlt héten volt amúgy a kézimunkás vásár, amiről eddig is minden évben beszámoltam. Most kicsit más hangulatban indultam oda, a fonalak csak mellékes dologként jöttek szóba, mivel már a helyi fonalboltban is meg lehet kapni szinte minden érdekességet (azért jó előre kinyomtattam a vásár térképét és bejelöltem a fontos fonalboltokat, hmm).
Eldöntöttem előre, hogy inkább mások kézimunkáira fogok koncentrálni idén, plusz egy kellemes társaságot is kaptam a nézelődéshez egy olyan ember személyében, akit nem a fonalak látványa hoz lázba. Nagyon jó hangulatban telt el a délután, egytől ötig nézelődtünk, vettünk néhány karácsonyi díszt, gyapjúból nemezelt nyakláncokat, én ezek mellé mintás anyagokat gombbehúzáshoz és persze azért fonalat is.
Két motring zokninak valót:


És egy kék gyapjúfonalat, ami már átlényegült kötött és horgolt holmivá, de ezekről majd később írok részletesebben.


Ízelítőnek itt megtekinthető néhány kép a vásárról, amúgy két óriási sportcsarnok területén rendezik meg minden év novemberében Tamperében, előtte és utána pedig más finnországi városokban.

Jaj, kimaradt a bejegyzésből, hogy minap jártam egy új fonalboltban, ami igen messze van tőlünk, a város másik felén, ezért nem jutottam el eddig oda. Íme, és ez még csak a bolt egyik fele:

ez a tanácstalan nő én vagyok a képen

Vicces mamusz

Az Együtt kötünk blogban már korábban írtam erről a mamuszról, most jutott eszembe, hogy ide is felrakjam. Azóta leírás is felkerült a blogra, itt olvasható.

Februárban kötöttem ezt a mamuszt, mikor húgom nálunk vendégeskedett, hogy legyen valami, ami melegíti a lábát.
Nagyon praktikus vendéglábbeli, ugyanis rendkívül rugalmas, könnyű több méretben elkészíteni és gyorsan elkészül. Azt nem mondanám, hogy a legszebb mamusz, amit láttam, de itt inkább a kényelem és a melegség volt a fontos.


Vicces mamusz
Modell: Pocketbook slippers, Rav-link
Fonal: Rikker-féle merinógyapjú, saját festésű 2 ágú (100% merinógyapjú), 67g
Kötőtű: 4.5mm

Maradék fonalak eltüntetésére is kiváló, eltérő vastagságú fonallal és kötőtűvel könnyen elkészíthető több méretben. A megkötése rendkívül egyszerű, ezen a flickr oldalon több képen látható félkész állapotban, a végén pedig csak össze kell varrni az orránál és a sarkánál.

Újabb fonások

Olyan sokáig nem nyúltam a rokkához, hogy már kezdett zavarni.
Még télen fogtam bele a cseresznyés gyapjúba mindenféle terv nélkül, aztán pihent a fonás, hisz 4 hetet Mo-n voltunk s utána sem nyúltam hozzá. Végül elkezdett birizgálni a gondolat, hogy mit kezdjek majd a kész fonállal, s akkor végre nekiültem. Először megfontam a cseresznyéset (bal oldalon) jó vékonynak, majd mözsi gyapjúból fontam kicsit vastagabbat. A cseresznyés fonal felét összefontam a vastagabb natúrral, így született meg ez:


A cérnázásnál először sehogy sem akart sikerülni, amit elképzeltem, de addig kísérleteztem, mire rájöttem, hogy kell csinálni. A kép közepén látszik, hogy mit akartam és a két alsó sarokban az, amilyet nem. Pontos paraméterek: 327m/100g. Ennél kicsit vastagabbat szerettem volna, de azért ez is jó.

A maradék cseresznyés fonalmaradékát összefontam 2 ágúvá. Ez elég vékony lett, 306m/75g.


Volt még egy kicsi Rikker-féle egyágú fonalam az egyik orsón egy régebbi fonásból, ezt is 2 ágúvá fontam, hogy felszabaduljon az orsó. Összesen 13g az egész és 79m.


Most pedig a szürke finnbirka gyapjából készítek valami extra vastag fonalat. Remélem, hogy olyan lesz, amilyet szeretnék és megfelelő lesz arra, amit szeretnék belőle. :) Ez szép mondat lett, sokat elárul, ugye?

Közben a Made by Jucuu-ra is felkerült valami, s bár nem fonal, de szorosan kapcsolódik a kötéshez.
Itt lehet nézelődni. :)

Első kardigánom

Már érzem, hogy a 2010-es év a kardigánok, pulóverek és zoknik éve lesz. És ez olyan jó érzés.
Még márciusban elkészült ugyanis életem első kardigánja, amit magamnak horgoltam, nem másnak, magamnak! Eddig sosem volt türelmem végigvinni ekkora munkát (merthogy naagyra kellett horgolni :(), leszámítva életem első kötését, ami a páromnak egy pulóver volt ezelőtt kb. 13 éve.
A fonal már egy ideje várt a megvalósulásra, először egy February Lady sweater akart lenni, amibe bele sem kezdtem sosem, aztán ez a csinos kardigán, aminek a passzéját megkötöttem, majd végül úgy döntöttem, hogy jobban járok, ha meghorgolom, mert úgy talán elkészül belátható időn belül. A horgolás ugyanis sokkal gyorsabb kézimunka, mint a kötés.


Rátaláltam erre a jó kis leírásra és programra, aminek segítségével elkészítettem a mintám, s szűk egy hónap alatt meghorgoltam ezt a vastag és meleg kardigánt.
Elsőre túl nagynak és tömörnek ígérkezett a felső, így újrakezdtem kevesebb szemszámmal és vastagabb tűvel. Végig izgultam, mivel sosem horgoltam még ilyet, fogalmam sem volt, hogyan kell állnia rajtam félkészen, hogy biztos jó legyen a méret.
Mikor elkészült, nagy boldogságot éreztem, nagyon tetszett. Kimostam, kiterítettem száradni, de már akkor gyanús volt, hogy ez bizony méretet váltott. Így is lett, az ujja min. 10 cm-t nőtt, s hosszában is megnyúlt, pont annyira, hogy előnytelen legyen az alakomon. Másik sokkoló tapasztalat az volt, hogy egy hét után úgy nézett ki, mintha éve óta hordanám, mindenhol rettenetesen kibolyhosodott, ahol egy kicsi dörzsölés érte. Ezt orvosolni tudtam a gyapjúruha borotvámmal, mert ilyenem is van :), de azért jó lenne, ha pici galacsinok termelődése a kényes területeken idővel csökkenne vagy megszűnne.


Első kardigánom
Modell: Top Down Round Yoke Cardigan
Fonál: Novita Isoveli (75% gyapjú, 25% poliamid), Rikker féle 2 ágú merinogyapjú (100% merinogyapjú), 831g
Horgolótű: 8 és 5mm


A képeken már ebben a megnyúlt formájában látható.
Néhány apró hibát is vétettem, például sosem horgoltam még gombszegélyt, így az alsó és felső gomblyuk rossz helyre került, mint az alábbi képen is látható. De ez annyira nem zavar, nem is bontottam vissza emiatt a szélét, ami amúgy finom, saját festésű Rikker-féle merinógyapjú fonálból készült.


Végül úgy döntöttem, hogy bátor leszek és próbaképp mosás után beraktam a kardigánt szárítógépbe 2x15 percre, aminek eredményeként kicsit összébb ugrott. Nem tudom, mennyire tartós az eredmény, mert hordani szerencsére már nem kell ilyen vastag ruhát.


S hogy miért lesz ez az év a kardigánok, pulóverek és zoknik éve? Azért mert már Szilárd is boldogabb egy kardigánnal, a February lady sweaterem hamarosan elkészül pamutfonálból, remélhetőleg befejezem egy tavaly elkezdett vékony gyapjúkardigánom és most vettem pamutfonalat egy klassz nyári rövid ujjú felsőhöz is, amit remélem még nyáron hordani is tudok. A zoknirészről majd egy másik bejegyzésben írok részletesebben.