Apróságok a lakásba

Már egy hónapja, hogy átköltöztünk. Nézem a mellettem lévő kézimunkás kosaramat, benne a bontatlan fonalak, azok a fonalak, amikből terveztem kötni az előző bejegyzésben szereplő két felsőt. Eddig jutottam velük: a lakásban a kézimunkás kosárba kerültek.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire nem lesz időm és energiám kötni, minden időnket elvitte a költözés utáni szervezés. Nem volt egyszerű a kezdet, bukdácsolunk még mindig a bürokrácia útvesztőiben, de legalább van már lakásunk, egy hete bent lakunk.
Erről eszembe jutott,  hogy mikor Franciaországba átköltöztünk, szinte ugyanez volt. Akkor hónapokig nem kötöttem, viszont sok apróságot horgoltam, jól esett kikapcsolódni velük. Megmutatok közülük párat.
Például ezek az apró terítők gyorsan elkészültek,

bár ezt az alsót gyermek azonnal elkobozta. Először teljesen elvarázsolta a horgolás mintarajza, majd a kész terítő is. Levendulamezőnek nevezte el.

Érdekességképpen: a szélét kukoricafonallal horgoltam, megsúgom, a kukoricafonal nem bírja a vasalást, megolvad. ;)
Régi, elnyűtt párnát újrahasznosítva varrtam egy kör alakút, ahhoz készült a párnahuzat (gyanítom, hogy a mintáról készült kép volt iránymutató a horgoláshoz, vagy korábban még ingyenes lehetett) a gyerekszobába. Egyik oldala kék,

másik zöld.

Minden gombja különböző.

Fürdőszoba szőnyegek. Két régi törülközőt vágtam ketté és horgoltam körbe a kapott darabokat.

Az elsőhöz (rózsaszín szélű) még pelenkaöltéssel készítettem a kezdő sort, de ez rettentő időigényes és macera volt, szép sem lett,

így a következőt már kilyukasztgattam körben egy erre alkalmas szerszámmal, így a kezdő sort is horgolni tudtam. Féltem, hogy a lyukasztásnál később bomlani fog az anyag, de semmi ilyen nem történt.

Négy különböző mintát kerestem/találtam ki a szélekre.

Ha újra kezdeném, akkor annyit változtatnék az ötleten, hogy nem egy réteg anyagot használnék a szőnyeghez, hanem duplán venném, hogy jobb tartása legyen az egésznek.

Pamut fonalat használtam a horgoláshoz.

Csipesztartó az erkélyre. Nagyon praktikus darab!

Ezeket a kis törülközőket még ezer éve készítettem, de sosem mutattam, pedig annyira szépek!
Újrahasznosított pamutból készült fonalból horgoltam, a piros színű pedig a Barka fonal bio Bóbitája.
Ez a horgolásminta nagyon mutatós,

tudom ajánlani, és rettentően egyszerű elkészíteni.

 Legvégére maradt ez az egyszerű kosárka, ilyet jó lenne még többet is csinálni. 

Végtelen

Mint minden évben, idén is rámjött a takarókészítés kényszere. Azonban nem sejtettem, hogy az idei ilyen gyorsan elkészül, és mennyire fog tetszeni!
Az ötlet az volt, hogy a sok-sok éve vásárolt vastag sárga fonalamat elhasználjam, mert az eredeti célnak nem felelt meg. Adott volt még pár gombóc még vastagabb zöld fonal, és én naívan azt képzeltem, hogy ebből a két színből kihozok egy nagyméretű takarót. Ahogy haladtam a négyzetekkel, úgy horgoltam egyből egymáshoz őket, és kb. a kilencedik négyzetnél derült ki, hogy a sárga csak 20 darabot fog kiadni, ami önmagában nem elég. Ekkor előkotortam még pár, hasonló vastagságú fonalat, osztottam-szoroztam, tervet készítettem.

Utána már csak a szorgos horgolás következett, ami meglepően gyorsan haladt a vastag fonal miatt, no meg a lelkesedésem is közrejátszott. Úgy egynegyedénél Szilárd kijelentette, hogy ez az övé lesz, hiába van már neki ez és ez is korábbról.

 

Tudom, hogy nem lett egy szépségkirálynő, láttam én már rengeteg gyönyörű nagyinégyzetes takarót, amiknek a lába nyomába sem érhet ez, de mivel maradék anyagból dolgoztam, és a készlet csökkentése volt a cél, így nem bánkódok emiatt. És azért sem bánkódok, mert a való életben sokkal mutatósabb, mint a képeken, eszméletlen meleg, és a mérete is tökéletes lett, 120x180 cm.

Azért sem bánkódok, mert most már tudom, hogy képes vagyok egy ekkora méretű takaró elkészítésére, szóval ezután jöhet valami igazi, színes, mutatós mintával készült csoda, de azt hiszem, ez már a jövő év zenéje.

A széle egy alpaka szegélyt kapott, hogy ne bökjön annyira a nyakamnál, mikor beleburkolózok, ugyanis maga a takaró nem a legpuhább fajtájú fonalakból készült.

Végtelen
Minta: Wisteria négyzet a 200 Crochet Blocks könyvből
Fonal: főleg Novita Isoveli (75% gyapjú, 25% poliamid), meg néhány tiszta gyapjúfonal, 1617g
Horgolótű: 5.5mm és 6mm

Mínusz 1.6kg a készletből, háromszoros hurráá!

Harmaa meditaatio

 Egy olyan kendő volt az álmom, ami vékony, és inkább mutat, mint melegít.
A fonalam is megvolt hozzá, ez volt az utolsó fonal, amit Finnországban vettem. A kedvenc fonalboltomba tértem be elbúcsúzni, de sajnos a bolttulajdonos nem volt ott, így bánatomban vettem 4 gyönyörű motring Manos del Uruguay Lace-t (szegény én).
Sokáig kerestem hozzá a mintát, először sálban gondolkodtam, de semmi jót nem találtam. Aztán belefutottam ebbe a gyönyörűségbe, majd ebbe a mintába és akkor azt gondoltam, legyen horgolt kendő.
Baktuszhoz hasonlóan kezdtem horgolni, félpálcákkal dolgozva, folyamatosan szaporítva az egyik szélén, a közepén egy darabig szaporítás nélkül mentem, majd a másik végén vissza, fogyasztva ugyanabban a ritmusban. Mikor ezzel kész voltam, a szélére horgoltam a mintát, egy kicsit változtatva az utolsó soron, mert csúcsosabb fajtát szerettem volna.
Végig az volt a félelmem, hogy túl rövid lesz, ez megbosszulta magát, és egy szelíd blokkolástól is óóóriásit nőtt.

Így ha egyszer tekerem a nyakamba, eddig lóg:

Ha kétszer, akkor is igen méretes darab:

De tetszik így is, a hosszát leszámítva pont olyan, mint amiről álmodtam. Viszont megmaradt egy és háromnegyed motring a fonalból, amiből nem tudom mit készíthetnék, ötletek?

Harmaa meditatio
Minta: ötlet innen és innen
Fonal: Manos del Uruguay (70% alpaka, 25% selyem, 5% kasmír), 107g
Horgolótű: 3.5 mm

Puff projekt

Nehéz ebből a téli álomból magamhoz térni, főleg, hogy itt még hétvégén is esett a hó, s a hétre is ígérnek még havazást. De mivel már nagyon unom a telet, gondoltam megrázom magam és felrakom ide az egyik legfrissebb projektemet, mert oda vagyok érte.
Nálam általában hullámokban jönnek a fonalfaló ötletek, először elkezd idegesíteni a tudat, hogy mennyi ilyen vagy olyan fonalam van s akkor addig kutatom a Ravelry-t, míg találok valami jó ötletet, amivel elhasználhatom a zavaró alapanyagot. Elég gyakran takaró formát öltenek ezek a fonalak, de sokszor befullad a terv, s akkor megint nem foglalkozom vele egy ideig.


Amikor elkezdtem fonalakat festeni, a legolcsóbb fellelhető gyapjúfonalat használtam a próbálkozásaimhoz és mivel nagyon szeretek festeni s mindenféle festékanyagot ki szerettem volna próbálni, így elég rendes mennyiség halmozódott fel ebből a fonalból. Mivel egy színből max. 150-200g mennyiségem van és a fonal kicsit (nagyon?) szúrós, így nehéz volt felhasználni bármihez.
No de sikeresen eladtuk a nemdohányzó asztalunkat a nappaliból s a helyére vettünk az Ikejában egy puffot. Egyik nap rádobtam Szilárd horgolt takaróját s akkor felgyulladt az izzó a fejemben.
Gyors fonalrendezgetés s készen állt a terv.


Puff projekt
Minta: Rectangular Granny Square Afghan, a puff méretéhez megfelelő szemszámmal
Fonal: saját festések, gyapjú és gyapjú-poliamid összetétellel, 808g
Horgolótű: 5 mm


A festéshez használt alapanyagok:


1. nyírfa levele, kifejlődve
2. nyírfa levele, zsenge
3. gránátalma?
4. vöröshagyma héja, 1. festés, szürke fonalra
5. vöröshagyma héja, 2. festés, szürke fonalra
6. mogyoró héja
7. henna és kávé?, hidegfestés
8. henna, hidegfestés
9. kutyabenge kérge
10. diófa levele

Tavaly ugyanilyen fonalfalós projekt volt Szilárd székére az alábbi takaró, bambusz fonalból. Nagyon jól sikerült megsaccolnom a fonalmennyiséget, mert felnőtt takarót kezdtem belőle horgolni, de csak ekkora méretre volt elég belőle. Ezt még a fejem után csináltam, így a kezdés nem lett olyan szép, mint a fentin.

380g, 6 mm

Ugyanilyen fonalfalós ötlet, a lehető legegyszerűbb kivitelezéssel készül 2 évvel ezelőtt Szilárd ágyára ez a jó nagy takaró:

935g, 7 mm

Horgolt kendő és Hedda

Hideg. Naaaagyon hideg. Bizony ez van itt nálunk. Míg két hete azt hittem, hogy mivel egy hónappal hamarabb jött a tél, így a tavasz is hamarabb fog, most már eszembe sem jut ilyen. Minden reggel hidegebb és hidegebb van. Na de ilyet még én sem láttam eddig:


Nem azt mondom, hogy nem volt sosem ilyen hideg még erre, de én bizony még nem láttam. Ezt is kipipálhatom. Jó lett volna a tegnapi északi fényből is picit látni, gondolkodtam is rajta, hogy egy kisebb kővel megdobom azt az utálatos utcai lámpát, ami az udvarunk végében áll (és baromira utáljuk, mert nagyon zavaró a fénye s pont a hálószobába világít be), hátha kialszik és úgy látszik valami az égen, de végül lemondtam róla. Kimozdulni meg ugye ki hajlandó ilyen hidegben?
Minden nap kínszenvedés kimozdulni, a hatvan réteg ruha magunkra öltése, a buszmegállóba menet gondolatban komoly blogbejegyzéseket költök arról, hogy miket szoktam magamra húzni, hogy ne fagyjak meg. Szilárd a héten panaszkodott először hidegre az oviban, nagyon fájt az arca, míg kint voltak. Szerencsére napközben felmelegszik -16-17-re is a hőmérséklet, s ha nem fúj a szél, akkor itt ilyenkor is kiviszik a gyerkőcöket. Volt már eset -20-as levegőzésre is, nem csodálkozom már. Csak rimánkodni szoktam magamban, hogy mikor érte megyek akkor bent legyenek, hogy fel tudjak melegedni, mielőtt elindulunk haza.
Igazi szükség van hát a jófajta, meleg ruhákra. Kész szerencse, hogy tavaly anyahajónál megláttam ezt a kendőmintát és még nyár közepén meg is horgoltam, így a nyakam nem fázik sosem.


Horgolt kendő
Minta: South Bay Shawlette
Fonal: Rikker-féle egyágú (100% merinógyapjú), 180g
Horgolótű: 6mm

a nyakamba csavarva hordom amúgy, nem így

Ehhez a kendőhöz festettem egy barna fonalat nyáron, az is mözsi gyapjú, csak a vékonyabb egyágú fajta, de mégsem működött a mintával. Sokat gondolkoztam, hogy milyen színű legyen, végül Krókusz adta meg a lökést a natúr fehérhez. Ő vezetett rá a munkáival, hogy a fehér is lehet nagyon mutatós, azt hiszem őnélküle nem igazán nyúlnék fehérhez.


Eltelt néhány hónap a télből, mire kapcsoltam, hogy nincs is a kendőhöz illő sapkám. Gyorsan kellett is kötni hozzá egyet, s pont kapóra jött ez a minta, amit picivel korábban szereztem be. Mözsi gyapjúfonalam is volt még, igaz ez már kétágú.


Hedda
Minta: Slouchy Hedda
Fonal: Rikker-féle kétágú (100% merinógyapjú), 98g
Kötőtű: 4 és 5mm


Ezt a bő fajtát választottam a 4 lehetőség közül, hogy kényelmesen beférjen alá a hajam. A fele kötött bogyót lehagytam a sapkáról, mert nekem az már túl sok lett volna, így most pont jó.


Leírhatom ide a végére, hogy elegem van a télből, meg a hidegből és a hóból? Meleget akarok, sok napsütéssel. Milyen igazam volt, mikor novemberben megjegyeztem a szomszéd anyukának, hogy most még lelkesen tologatjuk a frissen esett havat a ház elől, de majd februárban már nem leszünk ennyire aktívak. Főleg, hogy lassan már nincs is hova tologatni és még hol van a tavasz...

Struan fülvédővel

Vasárnap este esett pár centi hó, gyönyörű fehér lett minden. Hétfő reggel Szilárd is úgy pattant ki az ágyból, mintha ágyúból lőnék, nagyon várja már, hogy szánkózhasson. Meglestük az ablakból a nyuszi lábnyomát, aki alaposan körbeszaglászott éjszaka a kertünkben, ugyanis mindenhol ott voltak a nyomai. Ellapátoltuk a havat a ház előtt, hogy ráhangolódjunk a téli nagy hólapátolásokra.
Tegnap igazi szikrázó napsütés volt és kristálytiszta volt a levegő, az a fajta, amikor nagyon kellemes odakint sétálni. Ma estére óriási havazást ígérnek, kár, hogy ez még csak a novemberi hó és elolvad, ha jön egy kis melegedés.
Vasárnap délután is csodásan sütött a nap, így kiszaladtunk a teraszra Szilárddal fényképeket készíteni, kihasználva a fotózáshoz a természetes fényeket. Visszanézve ezeket az újabb Struan-ról készült fotókat nehéz elképzelni, hogy pár órával később gyönyörűen havazott. Olyan kék volt az ég, mintha nyár lenne, a második és harmadik képen teljesen ez jön vissza. Pedig nem, ekkor épp nulla fok körül volt a hőmérséklet.


Megkötöttem a Struan-t másodszorra is, ezúttal vastagabb gyapjúfonalból. A passzéig nem tudtam eldönteni, hogy milyen legyen a széle, végül lehagytam az ellenzőt és csak fülvédővel dolgoztam. Azt tudtam ugyanis, hogy azok kelleni fognak, hogy ne fázzon Szilárd füle.


Második nekifutásra sikerült olyanra, amilyen lett, de szerintem nagyon jó lett. A fogyasztást szépen sikerült megoldani, szép ívben mennek a passzécsíkok a fülvédő aljáig. Először raktam rá megkötőt, de nem volt jó ötlet, bökte Szilárd nyakát és mivel a fülvédők elég hátul vannak, így valahogy furán is állt. Közben láttam, hogy a sapka megkötő nélkül is szépen áll, így leszedtem őket. Most pont olyan, amilyen a sapkadivat a boltokban, s nekem rettentően tetszik.


A fonal kicsit csalódás volt, régóta vágytam erre a fonalra, mert sok jót olvastam róla,s most végre lehet kapni helyi fonalboltban is, erre kiderült, hogy nem igazán puha. Pulóvernek rendben van, de bőrrel érintkezve nem jó viselet. Így került a sapkába bélés, narancssárga bambusz anyagból varrtam hozzá. Jó meleg sapi lett.
A mintát még mindig imádom, élvezet kötni és a sapka tartása nagyon jó. Biztos vagyok benne, hogy nem ez az utolsó kötésem belőle.


Struan fülvédővel
Minta: Struan
Fonal: Cascade 220 Wool (100% gyapjú), 45g
Kötőtű: 4.5mm

Csíkos pulóver

Ez a bejegyzés nagy részben arról fog szólni, hogy egy kötött ruha lefényképezése milyen procedúra, ha az embernek már 3 éves a gyereke. Persze egyben megpróbálom magát a kötött holmit is megmutatni.
Sok kép következik, szólok.


Egy kis bevezető: a Barka Fonal Gilicéjéből kötöttem a pulóvert, még nyáron vettem a fonalat, első találkozásom volt ez a cég fonalaival. Kellemes élmény fűz ehhez, ugyanis a vásárlást megelőzte egy levélváltás Gabival, aki ezernyi kérdést tartalmazó levelemre olyan részletességgel válaszolt, hogy magam is meglepődtem. Emellett kedvesen segített összeválogatni a pulóverhez a színeket, mivel bizonytalan voltam, mi lenne a legjobb összeállítás.
A pulóver elkészítése lassacskán haladt, fentről lefelé kötöttem raglán ujjakkal, varrás nélkül, s a testéhez még volt lelkesedésem, de az ujjai előtt kellett egy kis pihenés... Jó ugyanis, ha az ember 2-3 színnel dolgozik, mert ad egy ritmust a munkának, ami hajt előre - na még egy sor kék, még egy sor zöld és így tovább -, de az ujjánál már nagyon untam a 3 szálat kerülgetni. Végül összeszedtem magam és elkészült. A nyakkivágást sajnos nagyra csináltam, kevesebb szemmel kellett volna kezdeni, s akkor nem lenne ilyen kivágott, ezen kívül meg vagyok elégedve. Emellett jó erősen blokkoltam hosszában, mert a teste is kicsit bőre sikerült, s valahogy nem tetszett a szememnek, ahogy hónaljban lóg, de a blokkolás csodát tett, jól áll Szilárdon.
S akkor eljutottunk a fényképezésig. Pár nap eltelt, mire Szilárdot rávettem, hogy modellt álljon, de támadt egy jó ötletem, amivel sikerült.
Ennyit a bevezetésről, a fényképezés menetét képekkel is mutatnám:

Én: Szilárd vedd csak fel ezt a pulcsit s ugrálj nekem a trambulinon és meg fényképezlek közben, jó?
Szilárd: JÓÓÓ!
Ugrik, öltözik, ugrál lelkesen:



Én: Na figyelj csak, most csinálok néhány képet innen lentről is... De ne hagyd abba! Ne mássz rám... Így nem tudok... Ja, hogy elfáradtál, meg meg szeretnéd nézni a képeket, gyere megmutatom s utána folytatjuk, jó? Akkor ugrálj megint!


Én: Gyere most állj ide az ajtó elé, ott is készítek párat. Naa, gyeree... Naa... Jó akkor ugrálj még picit.


Én: Akkor ide állj, úgy.


Én: Jaj, nem jó helyre világít a vaku, várj.


Én: Várj még mindig nem jó, még állítok rajta...
Én: Na jó, csinálok rólad is pár képet. Tetszik? A nagyszülőknek is lesz legalább valami mutatni való...

Én: Na most megint a pulcsit is. De nem forogj, ide nézz!


Én: Próbálok közelebbről is, jó? De akkor ne mozdulj...


Én: De mondom, hogy ne mozogj, ne ülj leee..


Én: Ne ülj le, várj...


Én: De ne feküdj le, légyszi, így nem tudok fényképezni. Na jó, majd elintézem nélküled a képeket...


Így megy ez nálunk.

A színek váltása először gondot okozott, nem tudtam hova kellene rakni. A két szín közötti váltás nem gond, meg tudom úgy kötni, hogy ne látszódjon, de nem szerettem volna, hogy a pulóver háta közepén menjen végig. Még mindig nem tudom, hogy általában hogy szokták, én végül az egyik raglánszaporításba raktam bele ezt, az alsó képen bal oldalon van a színváltásos szaporítás, a jobb oldalon sima szaporítás látszik, szerintem jól sikerült, nem feltűnő. Így a raglán után a pulóver oldalában megy tovább a színváltás, nem is lehet észrevenni.


Valami kellett a pulóver elejére, hogy meg tudjuk különböztetni, így egy sünivel és két gombával díszítettem (még mielőtt Szilárd megint valami 3 fejű sárkány ötlettel áll elő). Ezek még nem voltak a pulóveren a felső képeken, azért nem látszik rajtuk.


Csíkos pulóver
Minta: saját
Fonal: Barka Gilice (100% pamut), 182g
Kötőtű: 4mm

Annyit még hozzáfűznék az előzőekhez, hogy nagyon tetszik ez a fonal, kellemes volt vele dolgozni, semmi egyenetlenség nem látszik a kötés felületén, ami meglepő, meg ugye nagyon pozitív tulajdonság. De ha legközelebb kötök vele, lemegyek 3.5mm-es tűre, de lehet, hogy a 3mm-es sem túlzás, hogy feszesebb, szebb legyen a végeredmény.