Az új lakás

Íme az első ajtónyitás friss lakastulajdonosként!


Tegnap megjártuk a bankot, aláírtuk a szerződést és megkaptuk a lakáskulcsot. Az utunk rögtön a lakásunkba vezetett, ahol mindent alaposan megnéztünk, megnyomkodtunk, kipróbáltunk. :) A tűzhelyet nem bírtuk működésre bírni használati útmutató nélkül...

Kezdünk gyanakodni, hogy az egy finn szokás, hogy a lakást nem takarítják ki az átadás előtt. Kicsit forrt az agyam, mikor végignéztük a konyhaszekrényeket, mindegyik csupa kosz. Egy félnapos munkák lesz anyuval, hogy rendbe tegyük.

De a legfontosabb most a festés. 3 szobát fogunk átkenni a hétvégén, meg ki tudja, hogy a hét eleje is ezzel fog-e eltelni, sose festettem még. De nagyon várom már, csuda jó érzés, hogy ez a miénk és azt csinálunk vele, amit akarunk.

Űrhajós sapkák

Korábban varrtam ezeket a sapkákat is, ennek az űrhajós sapinak a mintája alapján.
Az első darab bambusz-pamut anyagból készült, nagyon finom, puha anyag. Kitűnő volt az őszi hidegben kötött sapka alá, mivel nem túl meleg, de mégis véd, jól szívja az izzadságot.


Azonban ez az anyag annyira nyúlik, hogy kénytelen voltam egy másik, eggyel kisebb méretet gyártani belőle, a nagyobb ugyanis folyton elcsúszkált Szilárd fején.


Csak azt asztalra kifektetve néz ki idétlenül, pici fiamnak nagyon jól áll.


Persze ahogy jött a hideg, ezt le kellett cserélni olyanra, amit merinógyapjú anyagból varrtam.


Gyapjúból készült még 2 nagyobb méretű példány is, mindkettő ismerősök gyerekeinek.

Anyukám

megérkezett tegnap éjszaka. Már nagyon vártuk, s bár Szilárd reggel igencsak megilletődött, de fél óra alatt felengedett s a Mama ölébe is gyorsan beleült.

Anyukám bőröndje teli volt finomságokkal, dióval, mogyoróval, mandulával, mákkal, szaloncukorral, mustárral. Ezek mellett hozott nekem 2 csomagot is, az egyiket Mónitól kaptam, benne gyönyörű horgolt terítők, egy csodás horgolt kistáska és néhány főzős újság. Még egyszer nagyon köszönöm őket!


A kistáska rögtön megtalálta szerepét és helyét, a félkész állapotban lévő zoknim kötött ki benne.


A másik csomag Kingától jött, benne Aldis zoknifonalak voltak. Jaj, ezek is nagyon tetszenek, lehet belefogni újabb lábbravalókba. :)


Kingának cserébe pedig ez a 4 gombolyag fog Anyukám bőröndjében hazautazni:

Kiscsizmák

Szilárd első kiscsizmáját szeptemberben varrtam. Annak akkora lett a mérete, hogy a cipőjére is rá tudom húzni. Viszont cipőt ősszel még nem használtunk, vagyis igen, ilyen puha bőrcipőt, amire nem kellett ekkora kiscsizma. Ezért varrtam még egy pár csizmát, ugyanolyan anyagból, mint az előzőt, kisebb méretben. Azaz nem most készült ez a lábbeli, hanem már sok héttel ezelőtt. Azóta is szorgalmasan használjuk.


Egy kedves ismerősöm is szeretett volna a kisfiának ilyen csizmát és megkért, hogy varrjam meg. A méret hasonló lett, mint a legelső példány.


Egy barátunk azt mondta, hogy Szilárd lába úgy néz ki ebben a lábbeliben, mint a Mekk mester patája. Belenéztem a mesébe és tényleg. :)

Pakolás 4.

A hétvégén kicsit pánikoltam, ugyanis semmit sem pakoltunk. Annyit tudtunk csak, hogy a kezdődő hófúvásban a teraszon kiválogattuk azokat, amik a szemétbe mennek. Végül a kupac ott maradt, mert annyira kellemetlen szél fújt, inkább bejöttünk.
Azért bekértem pár kartondobozt a tárolóból s tegnap kora délután kipakoltam egy szekrényt, ami az én kézimunkás dolgaimmal volt tele. Csak néztem, mennyi minden érdekesség került elő, amikre nem emlékeztem. Jó lesz, hogy az új lakásban minden egy szobába kerül s jobban átlátom majd, milyen anyagaim és fonalaim vannak.
A pakolás után kicsit megnyugodtam, hogy mégis haladtam egy keveset. Van még 10 nap a költözésig, anyu is jön holnap, nem hiszem, hogy ne készülnénk el időben.

Valahogy a kötés sem áll a kezemre egy hete. Varrnom is kellene. A varróasztalom viszont teli van mindenfélével s nincs kedvem elpakolni. Nem értem, mi ez a kedvetlenség, mikor Szilárdot altatom, mindig azon jár az eszem, mit fogok megcsinálni, míg alszik, aztán sose fogok bele semmibe. Bár a minap nem tudtam este elaludni, s elkészítettem az ajándékát Mikulásra, akkor hajnali fél 5-kor kerültem ágyba... :) Persze készülnek apróságok is, de nem olyan tempóban, mint szeretném.

A szekrényemben találtam egy hímzést, teljesen elfelejtettem, hogy csináltam ilyet. Emlékszem, hogy mikor évekkel ezelőtt elkészült, nem tudtam kitalálni, hova használjam fel. Aztán úgy döntöttem, hogyha egyszer lesz gyerekünk, majd varrok neki egy kispárnát és annak a huzatjára rakom. De jó, most már van egy csodaédes gyerkőcünk, csak a párna hiányzik a hímzés alá.

Eladó - Elkelt

Ugyanabból a fonálból, amiből a téli sapka is készült, elkezdtem kötni egy Suvi-Tuuli sapit. Az első körben túl kevés szemet szedtem fel, a próbánál kiderült, hogy kicsi Szilárd fejére. Sebaj, lebontottam a félig kész sapkát és újrakezdtem.
A második körben a szemszám nagyjából megfelelő lett, de fogyasztást a tetején túl korán kezdtem el, s emiatt Szilárd homloka kint van. Ami télen azért annyira nem előnyös.
Lebontani nem volt kedvem egy cseppet sem, ezért úgy döntöttem, hogyha valaki szeretné a saját babujának, akkor a fonal (1100ft) és a postaköltség áráért eladom.
Szilárd fejkerülete 46.5cm, úgy gondolom, hogy kb. 44cm-es fejkerületre megfelelő lehet a sapka.
Néhány kép a sapkáról Szilárd fején:




Sapka, ami kicsi lett
Modell: Suvi-Tuuli sapka
Fonál: Novita Mambo (70% gyapjú, 30% akril), 45g
Kötőtű: 6mm zoknikötőtű

Téli sapka

Ez a sapka már hetek óta kész van, de gombot csak a héten raktam rá. Pont időben, mert megjött a hideg.

Téli sapka
Modell: Toasty topper, kicsi változtatással
Fonál: Novita Mambo (70% gyapjú, 30% akril), 85g
Kötőtű: 4mm?

Tegnap este elkezdett esni a hó, reggelre minden hófehér lett. Szilárdot becsomagoltam alaposan, az új sapkáját kapta a fejére s mentünk megismerkedni ezzel a fehér valamivel.

Gyermekem...

... úgy tűnik különlegesebb ízekre vágyik.


Például csigafalatokra.

Egyujjas kesztyű

Az ujjatlan kesztyűn felbuzdulva azonnal belefogtam egy egyujjasba. Könnyű volt, mert megvoltak a méretek, csak egy-egy ujjat kellett hozzákötnöm.


Valami mintát is akartam rá, hogy ne legyen olyan unalmas a végeredmény, s mivel a csiga nagyon tetszett Szilárdnak, így erre is az került. Először kimostam a kesztyűt 40 fokon, így megfelelő méretűre összement, majd nemezelőtűvel rögzítettem a csigabigát.


Egyujjas kesztyű
Modell: saját
Fonál: Novita Wool (100% gyapjú) és Pirtin kehräämö előfonala (100% kezeletlen gyapjú), összesen 31g
Kötőtű: 3.5mm és 4mm zoknikötőtű

Pont akkora méretű lett, hogy alá még befér egy vékonyabb kesztyű, remélem így nem fog fázni Szilárd keze a kemény mínuszokban sem.

Még valami

Az előzőből kimaradt, hogy vasárnap még a hó is esett nálunk.

Pakolás 3.

Már nincs 3 hét a költözésig. Ismét egyre többet jár az agyamban az új lakásunk, milyen lesz, hogy rendezzük majd be, mi hova kerül, jaj mennyi mindent kell még elpakolni.
Zsúfolt hétvégénk volt. Pénteken ugye megjártam a kézimunkás vásárt, ez egy kicsit leszívta az energiám, így szombaton a délelőtti babaúszás után tartottunk egy közös, családi délutáni alvást. :) A pihenés után már nagyobb lelkesedéssel tudtam belefogni a pakolásba, bevonultam a gardróbunkba és ismét szétpakoltam benne... De most már látványosan haladtam, elraktam megint sok ruhát, könyvet, apróságokat.
Este, vagyis inkább kora éjszaka kiderült, hogy Szilárd elkapta a náthát, ami engem egész héten gyötört. Szerencsére nem vészes, csak taknyos, mint én, de a jókedve töretlen.
Ja, hogy ezt bebizonyítsa, szombat délután megtette élete első önálló lépéseit! Nem siette el a drága, már 15 hónapos, csak mivel ő egy nagyon megfontolt gyerek, olyan nálunk szóba sem jöhetett, hogy elfeledkezik magáról és megáll a két lábán kapaszkodás nélkül. Egy hete ugyan kiderült, hogy tud amúgy állni, ha elengedjük, de ő magától még véletlen sem... Szombat este azonban mégis elindult StenSapa öléből, hogy megszerezzen egy játékot. Utána le sem lehetett állítani minket, szembe ültünk egymással és Szilárd kettőnk között mutatta a tudományát ütemre, bal-jobb, bal-jobb. Ő nagyon szeretett eddig is egy helyben topogni a bal-jobb ütemére, most is úgy indul el, hogy elkezd egy helyben állva topogni. Nagyon élvezni amúgy, fülig ér a szája, s amikor meginog, óriásiakat kacag. Még azért lesben kell állni, mert néha dőlne, mint egy darab fa.
Vasárnap alig pakoltunk, inkább azzal telt el a nap első fele, hogy próbáltuk kitalálni, elvigyük-e Szilárdot a délutáni bábszínházba, vagy túl beteg hozzá. Végül elmentünk, nem is bántuk meg, mert Szilárd rettentő jól érezte magát, miután feloldódott a kezdeti sokkból, hogy ennyi idegen ember veszi körül. Mi is nagyon jól éreztük magunkat, egyenesen Magyarországról érkezett a színtársulat, néhány Mátyás király mesét adtak elő, a gyerekek imádták.
A bábszínház után boltba mentünk s megvettük a festékeket az új lakásba. Hónapok óta tervezgetjük a színeket a szobákba, de jó ötlet volt eddig halasztani a vásárlást, ugyanis kaptunk 15% árengedményt a végösszegből.


Három szoba vár kifestésre, meg 3 polc. Még szerencse, hogy anyukám másfél hét múlva érkezik, elkel nékünk egy kis segítség, meg noszogatás is, hogy haladjanak a dolgok.

Kézimunkás vásár

Készülőben volt egy másik bejegyzés, de előbb erről szeretnék mégis írni.
A hétvégén Tamperében rendeztek meg egy óriási kézimunkás vásárt. Már tavaly is jártunk ott, az egész család, írtam is róla pár sort. Idén viszont úgy döntöttünk, hogy egyedül megyek, Szilárdot StenSapára bízva. Sose voltam még ilyen sokat távol, ezért párom és én is izgatottan készültünk a napra. Három óra kimenőt kaptam, finn barátnőmmel vágtunk neki a vásárnak. A 3 órából végül 5 és fél lett, de StenSapa nagyon szépen teljesített, még az altatásnál sem hátrált meg, pedig akkor Szilárd sírt egy sort.

A vásárból 2 gombolyag fonállal (1 gyapjú zoknifonál, 1 pamutfonál, tavaszi sapkához), 1 méter csuda édes mintás pamut anyaggal (tavaszi kabáthoz), 2 kötőtűvel, egy csomag fagombbal és 1 illatos (fahéj-alma) gyertyával tértem haza. Vettem még egy tábla kézzel készített csokit is a páromnak, de az sajnos a fényképezés előtt elfogyott.


Persze szívem szerint még sok mindent vettem volna, például ezt a gyönyörű zoknifonalat, amire hónapok óta fáj a fogam. De mivel az ára is igen szép, itthon is rengeteg fonál gyűlt már össze, ezért elhalasztottam a vásárlást akkora, mikor a saját raktáram kicsit megfogyatkozott.

Kiegészítés. Az előbb kimaradt, hogy tömőgyapjút is sikerült vennem a vásárban. Korábban is kerestem, de nagyon sokkoló áron árulják a boltokban, s most egész olcsón hozzá sikerült jutnom.

Csigabiga

Teljesen el vagyok adva! Mondanám, ha finnül akarnék szólni, de már megtanultam, hogy magyarul nem mondunk ilyet. Pedig számomra annyira kifejező. Teljesen odáig vagyok ezért a csigáért!
Délelőtt fogtam bele, mert Szilárd egyre nagyobb érdeklődést mutat a csigák iránt. Maradék fonálból készült, először azt hittem, hogy túl pici lesz, de nem, pont olyan gyerekkézbe való.


Szilárd nagy örömmel fogadta, s vissza sem akart adni, pedig szerettem volna megszerezni és még tapogatni, fogdosni egy picit.

Csigabiga
Minta: csigaminta, magyarul pedig itt
Fonál: Regia Stretch Crazy Color (70% gyapjú, 23% poliamid, 7% poliészter) és Garnstudio´s Fabel superwash gyapjúfonál (75%gyapjú, 25% poliamid), összesen 3g a gyapjútöltettel együtt
Kötőtű: 2.5 mm zoknikötőtű


Az biztos, hogy fogok még kötni ilyet, jól lehet a maradék fonalakat hasznosítani ezzel.
S hogy legyen Szilárdos kép is, próbáltam készíteni egy spontán képet (hahaha) arról, mennyire tetszik neki az állatka, de az ötödik felszólítás után, hogy "Mutasd a csigát anyának" inkább eldobta, na ezt sikerült lekapnom.

Tilda

A legújabb szerzeményem egy Tildás könyv.


Régebben nézegettem Tildás blogokat, de valahogy nekem nem annyira jön be ez a hangulatvilág. Mégis, mikor a kézimunkás könyvklubból jött az ajánlat, hogy ezt a könyvet megvehetem jó áron, rákerestem a neten, mit tartalmaz, megérné-e megvenni. Végül a vásárlás mellett döntöttem.
Tegnap megérkezett postán, először el is felejtettem, este vettem észre a kibontatlan csomagot az asztalon.
Leírom, hogy zajlott le a könyv átlapozása:
Aha.
Aha.
Hmm.
Ez jó!
Hú, de jó.
De szuper!
Egyre csak jöttek a jobbnál jobb ötletek, minták, nem győztem ámuldozni. Készítettem néhány képet, miket szeretnék elkészíteni a könyvből, de csak kettőt rakok be ide, kedvcsinálónak.
Magamnak (vagy ajándékba is akár) ilyen kis táskát:


Szilárdnak ilyen macit:

Ujjatlan kesztyű

Szilárd egyujjas kesztyűje már nem elég vastag ebben az őszi hidegben, ezért kötöttem neki egy vastag, ujjatlan kesztyűt, amit szükség esetén rá tudok húzni a vékonyabbra.
Mivel semmilyen mintám nem volt, így találomra készítettem el. A passzé része superwash gyapjúból, a kézfeje pedig előfonalból készült. Kimostam 40 fokon, így az előfonalas rész kicsit összenemezelődött és egy picit összement.


Ujjatlan kesztyű
Modell: saját
Fonál: Novita Wool (100% gyapjú) és Pirtin kehräämö előfonala (100% kezeletlen gyapjú), összesen 28g
Kötőtű: 3.5 mm zoknikötőtű

Mivel Szilárd már nagyfiú :), aki ügyesen használja a kezét, ezért ez a kesztyű szerintem csak alváshoz lesz megfelelő. Bele is fogtam gyorsan egy egyujjas változatba, a pár egyik fele kész van, a másik is félig elkészült már.

Pakolás 2.

A hétvégén nagyon ügyesek voltunk. StenSapu elpakolta az összes cd-t és dvd-t, s a számítógépes szekrényéből is kipakolta a vezetékeket, egyebeket egy ládába.
Én a könyvespolcot támadtam meg, elraktam az összes könyvet a nappaliból. Az előző költözésünkből jól emlékszem, hogy csak kisebb dobozokba szabad a könyveket pakolni, mivel már néhány darab is nagyon nehéz tud lenni. Így a tárolóból előkerült az összes kisebb méretű kartondoboz, én pedig megtöltöttem őket.


Így most a könyvespolcunk üresen kong, na ez csak azért nem igaz, mert rögtön telepakoltam mindenféle aprósággal.


A kézimunkás újságjaim is bekerültek egy dobozba, csak néhány darab nem fért már be, azok még ott árválkodnak. Erre a dobozra rá kellett írni figyelmeztetésnek, hogy NAGYON-NAGYON nehéz, ugyanis kedvesem is csak erősen fújtatva tudta áttenni A pontból B-be.

Piros-fehér-zöld. Meg egy kis szürke

Elkészültem egy újabb zoknival, ezúttal magamnak.
A fonalat még korábban vettem hozzá, ez egy őszi kiadása ennek a márkának, piros, fehér és zöld színek váltakoznak benne s egy kis szürke is előtűnik néha.


Piros-fehér-zöld zokni
Modell: saját
Fonál: Novita Nalle Four Seasons (75% gyapjú, 25% poliamid), 82g
Kötőtű: 3.25mm zoknikötőtű


A gombolyagban 150g fonál volt, így maradt még annyi belőle, hogy tudok egy másik, rövidebb szárú zoknit is kötni. Nem is bánom, ugyanis egyáltalán nem volt jó ötlet a passzé mintát folytatni a zokni lábfején is, a színek valahogy nem mutatnak annyira jól így. Ezért a következő párat simán kötöm (az első darabból már kész van kb. 30 sor), csak egy kis passzéval a szélén.

Nálunk amúgy szükség is lett gyapjúzoknira, ugyanis 2 napja fagy odakint. Ma reggel ez a látvány fogadott a kertünkben:


A szomszéd háztető is fehérlett szépen, pedig az alapszíne fekete:


Szilárd téli overállját már hétvégén bevetettük. Az alapfelszerelés egy kinti félórához:



Könyvet is kaptam a héten, postán érkezett egy régebbi rendelésem, a címe Folk knitting in Estonia. Ez is Nancy Bush könyve, s még egy zoknikötős példánynak is jönnie kell a közeljövőben.
Szép könyv, de a modellek annyira nem nyerték el a tetszésem.


Azért található benne pár szép minta:

Emlék,

ami a gyerekkorról szól. Íme a szabályok:

1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet és írj egy bejegyzést a gyerekkori emlékeidről.

2. Nevezz meg 7 bloggert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot!

3. Linkeld be a blogok címét! Azt is, akitől a "díjat" kaptad!

4. Privát üzenetben értesítsd a kiszemelt bloggereket!

Én Kicsikatótól kaptam a "díjat".

Erről a játékról rögtön az az emlékem ugrott be, amikor kisgyerekként (nem emlékszem, hány éves lehettem, de még pici) egyszer titokban fent maradtam egy este, hogy megnézzem, mi van éjszaka. Nem tudtam elképzelni, mi lehet, de valami mesevilágot képzeltem el. Mikor mindenki lefeküdt aludni és sötét lett a lakásban, összekuporogtam az ágyamon és vártam. Aztán kiderült, hogy az éjszaka ugyanolyan, mint a nappal, csak sötét van. :) Hallgattam a hangokat és néztem a csillagos eget, s csodálkoztam, hogy nincs semmi extra.

Az én jelöltjeim pedig Kinga, Majonéz, RitaRozi, Vera, Amaranta és Móni.

Pakolás 1.

Elkezdem a sóhajtozást a költözésünkkel kapcsolatban...
Igaz most épp elég elégedett vagyok magammal, ugyanis hétvégén nekifogtam a pakolásnak. Bevonultam a gardróbunkba, ami inkább egy raktárra hasonlít, jól megtömve. Kiválogattam a ruháinkat, amik ott voltak.
Az eredmény: kabátok bezsákolva, ingek, pólók egy része bezsákolva.
Plusz 1 óriási zsák ruha, ami szemétbe megy, 2 óriás zsák ruha, amit az UFF-nak ajándékozunk. A gardób pedig úgy néz ki, minta robbantottak volna benne...

Már csak 25-öt kell aludni és megkapjuk a kulcsot. Addig még festéket kell vennünk meg ecsetet, ugyanis egyből telemaszatoljuk a szobák falát színekkel. Meg tervet kell készítenünk, hogy minden időben meg legyen a költözésig. Huhuh.

Kiegészítés azoknak, akik lemaradtak a költözési hercehurcánk elejéről:
most albérletben lakunk s nyáron kaptuk a telefont, hogy a lakástulajdonos házaspár el fog válni, ezért eladják a lakást. Elkezdtünk új lakást nézni, de kiderült, hogy szinte semmi esélyünk hasonlót találni, mint a mostani, főleg nem ebben az árban. Ekkor úgy döntöttünk, hogy veszünk magunknak egyet. :) Szeptemberben találtuk meg A Lakást, 1 hónapja írtuk alá a szerződést és 1 hónap költözünk.

PéCé

A szabályok:

1. linkeld be a blogodba azt, aki kipécézett
2. ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi
3. pécézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba
4. egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve.

Engem Zazálea, Judit, Kinga, Amaranta és Emőke pécézett és pecázott ki.

A hét dolog pedig:

1. vegetáriánus vagyok, immár 10 éve
2. kötni Mária barátnőmtől tanultam meg kb. 12 éve, az első művem egy pulóver volt a kedvesemnek, bizony. Máig sem értem, hogy tudtam megcsinálni, mindenesetre ő sokat használta, tehát annyira rosszul nem sikerülhetett
   
3. körbe-körbe szeretek igazán kötni, oda-vissza annyira nem, ugyanis a fordított kötés nem a kedvencem. Vagyis nincs gondom vele, ha nem kell kétszázhuszonkét szemen keresztül azt kötnöm
   
4. éjszakai bagoly vagyok, szívem szerint hajnalokig ébren lennék s másnap mindig délig aludnék
5. szinte sose szoktam fésülködni, pedig nem ártana, ugyanis a fenekem alá ér a hajam. Mielőtt Szilárd megszületetett heti 1-2 fésülködés volt az átlag, most olyan kéthetente kerül sor rá, ha kicsit "normálisabban" szeretnék kinézni
   
6. 3 testvérem van, 1 lány és két fiú. Talán ezért én is nagy családott szerettem volna mindig. Szerencsére férjuram is hasonlóan gondolkodik :)
7. Báá, nagyon rendetlen emberke vagyok. Szilárd születése hozott egy kis javulást, de nem eleget :)

Jó lassan sikerült összeszedni ezt a hét pontot. Közben szinte minden általam olvasott blog írója ki lett pécézve, így csak Verát linkelem be ide.

Háton

Előveszem a kendőt, ugyanis főzni szeretnék, de Szilárd a nadrágom rángatja folyamatosan.
Meglátja, hogy terítem a hátára és már hangosan kacag és ugrál örömében.


Annyira édes volt, nagy boldogságában a hátamon is ugrált kötözés közben, erre szóltam neki, hogy ne csinálja, tegye inkább a fejét szépen a nyakamra. Erre az én okos kisfiam gyönyörűen ráfeküdt a hátamra és megvárta hogy megigazítom a kendőt. Imádom. (Itt hozzáteszem, hogy hónapok kellettek, mire Szilárd hajlandó volt türelmesen kivárni, hogy a hátamra kössem, addig ugrált, feszített. Most már nyugton vár, de még sosem feküdt így a rám, ezért vagyok ennyire oda...)