2008. november 17., hétfő

Pakolás 3.

Már nincs 3 hét a költözésig. Ismét egyre többet jár az agyamban az új lakásunk, milyen lesz, hogy rendezzük majd be, mi hova kerül, jaj mennyi mindent kell még elpakolni.
Zsúfolt hétvégénk volt. Pénteken ugye megjártam a kézimunkás vásárt, ez egy kicsit leszívta az energiám, így szombaton a délelőtti babaúszás után tartottunk egy közös, családi délutáni alvást. :) A pihenés után már nagyobb lelkesedéssel tudtam belefogni a pakolásba, bevonultam a gardróbunkba és ismét szétpakoltam benne... De most már látványosan haladtam, elraktam megint sok ruhát, könyvet, apróságokat.
Este, vagyis inkább kora éjszaka kiderült, hogy Szilárd elkapta a náthát, ami engem egész héten gyötört. Szerencsére nem vészes, csak taknyos, mint én, de a jókedve töretlen.
Ja, hogy ezt bebizonyítsa, szombat délután megtette élete első önálló lépéseit! Nem siette el a drága, már 15 hónapos, csak mivel ő egy nagyon megfontolt gyerek, olyan nálunk szóba sem jöhetett, hogy elfeledkezik magáról és megáll a két lábán kapaszkodás nélkül. Egy hete ugyan kiderült, hogy tud amúgy állni, ha elengedjük, de ő magától még véletlen sem... Szombat este azonban mégis elindult StenSapa öléből, hogy megszerezzen egy játékot. Utána le sem lehetett állítani minket, szembe ültünk egymással és Szilárd kettőnk között mutatta a tudományát ütemre, bal-jobb, bal-jobb. Ő nagyon szeretett eddig is egy helyben topogni a bal-jobb ütemére, most is úgy indul el, hogy elkezd egy helyben állva topogni. Nagyon élvezni amúgy, fülig ér a szája, s amikor meginog, óriásiakat kacag. Még azért lesben kell állni, mert néha dőlne, mint egy darab fa.
Vasárnap alig pakoltunk, inkább azzal telt el a nap első fele, hogy próbáltuk kitalálni, elvigyük-e Szilárdot a délutáni bábszínházba, vagy túl beteg hozzá. Végül elmentünk, nem is bántuk meg, mert Szilárd rettentő jól érezte magát, miután feloldódott a kezdeti sokkból, hogy ennyi idegen ember veszi körül. Mi is nagyon jól éreztük magunkat, egyenesen Magyarországról érkezett a színtársulat, néhány Mátyás király mesét adtak elő, a gyerekek imádták.
A bábszínház után boltba mentünk s megvettük a festékeket az új lakásba. Hónapok óta tervezgetjük a színeket a szobákba, de jó ötlet volt eddig halasztani a vásárlást, ugyanis kaptunk 15% árengedményt a végösszegből.


Három szoba vár kifestésre, meg 3 polc. Még szerencse, hogy anyukám másfél hét múlva érkezik, elkel nékünk egy kis segítség, meg noszogatás is, hogy haladjanak a dolgok.

7 megjegyzés:

Judit írta...

Grat. Szilárdnak az első lépésekhez! Jó ez így, az enyémek is 17 és 18 hónaposan indultak el, azóta egyikről már azt sem tudom, merre jár :)
Jó pakolást, jó lesz kifesteni az új lakást és beköltözni!
Másik J.

Anna anyja írta...

Ja, én voltam az előbb, csak a saját blogomból...

Judit írta...

Ügyi Szilárd!!! Nálunk is heteken belül megérik, már nagyon készül, és szintén nagyon óvatos Boti:)))

zazálea írta...

Megértjük a nehézségeket, de erre most már mindig úgy fogsz gondolni, hogy amikor költözködtetek, akkor indult el Szilárd...

Hermonika írta...

Édesanyád már az új otthonotokban fog meglátogatni? Nagyon várom már, hogy kézhez kapd a "tudod miket". Nálunk is a fiúk későn kezdtek járni, Balázsra emlékszem, épp 16 hónapos volt. Egy darabig csak mendegélt, aztán az óvodáskor alatt nem tudott menni, csak szaladni, most meg, 12 évesen, néha leül, mint az iszap, és meg nem mozdulna. :)

Hermonika írta...

Bocsánatot kérek, de nem olvastalak figyelmesen, a polcos kép alatti sorokat kihagytam

Vera írta...

Gratula Szilárdnak!
A lányom is megfontoltan indult, azóta is kétszer meggondol mindent :)
A fiam viszont fejjel a falnak/kanapéról/lépcsőről... :)))
Egy a közös bennük, mindkettő 15 hónaposan kezdte.