Két hétre volt szükségem, hogy összeszedjem magam a nyaralás után. Nehéz volt visszarázódni a való életbe, hogy rajtam áll, van-e mit enni, van-e tiszta ruhánk, s folytathatnám még a sort, de inkább mutatok pár képet a négy hétről, amit otthon töltöttünk.
Szilárdnak nagyon bejött a nyaralás, sok időt tölthetett vízben. Persze ő nem egy finn gyerek, még 32 fokban is melegíteni kellett a medence vizét, hogy hajlandó legyen belemenni, de aztán kiszedni már nehezebb volt:
Vagy felülhetett keresztanyja motorjára, szigorúan a megfelelő öltözetben.
Én pedig kihasználtam az utolsó alkalmak egyikét, amikor kendőben a hátamon vihettem. Itt épp Balaton mellett a Kőhegyi kilátóhoz baktatunk fel, mert mi imádunk hőségben túrázni.
Itt már a kilátó lábánál próbálunk magunkhoz térni.
Közben kézimunkáztam szorgalmasan, apró munkákat csak, de ezekkel jól eltelt a négy hét. Készült két édes lánysapka, de csak az egyiket tudom megmutatni, a másikról nincs sajnos képem. Két barátnőm két kislányának horgoltam, íme az egyik szépségen a sapka, a napbarnított bőréhez nagyon passzolt ez a szín.
Emellett horgoltam Anzsinak két mamuszt, minta és fonal ugyanaz, mint itt.
Majd elfelejtettem, felbátorodtam és felcsempésztem a kézipoggyászomban egy horgolótűt a repülőre (nem szabadna, de annyian mondták, hogy felviszik, hát kockáztattam és bejött, nem vették észre). Mivel Szilárd már saját ülésen ül és ráadásul rettentően jó gyerek :), így még akkor is tudtam horgolni, amikor egyedül utaztam vele. Nem sok a repülőút, bő két óta, de épp el tudja unni magát az ember, mire a célba ér, így nagyon jó volt, hogy közben tudtam horgolni. Pici neszesszereket készítettem, de ezekről még nincs képem, így majd máskor mutatom.
Szilárdról még annyit szeretnék mondani, hogy megdöbbentő az érdeklődése a bogarak iránt. A repülőre is rovaros könyvet vittünk magunkkal, mivel ez köti le legjobban. Van 2 bogaras könyvünk, ezeket lapozza éjjel nappal, a bogarak nagy százalékát ismeri már névről, mert nem elég, hogy nézegeti, de egyfolytában kérdezi a neveket. A tengeri uborkától kezdve a bundás holyváig ismeri a könyvet, a legjobban a pókok érdeklik, meg a poszméhek, mivel azzal teli van a kertünk. Boldog, ha felismer valamit a valóságban, vagy sikerül megkukkolnia a poszméh lábán a kosárkát, amibe a virágpor gyűlik, emellett a növényeket is szívesen tanulmányozza, örül minden újabb virágnak vagy levélnek, ami kinőtt a kertben. Nemsokára 3 éves lesz, kíváncsi vagyok nagyon, meddig tart ez a korszak vagy elmúlik-e egyáltalán, már hónapok óta tart.
Magyarországon nem hagyhattam ki a fonalfestést sem, annyi minden van, amihez Finno-ban nem jutok hozzá. Néha mondjuk nem gondoltam én sem, hogy normális vagyok, mikor 32 fokban a tűző napon begyújtottam a nagyfazék alá vagy épp kilométereket róttam le, hogy a megfelelő hosszúságú motringot elkészítsem.
Utoljára pedig említést szeretnék tenni a Közös kötős napról! Kicsikató már rég megírta, milyen szuperül sikerült, a bejegyzésében felsorolja a résztvevőket is, én most a képeimet szeretném ide betenni, szerintem jól átjön rajtuk a jó hangulat.
A képre kattintva megtekinthető a többi találkozós kép is:
18 megjegyzés:
Szilárd ejsze biológusnak készül :o).
A találkozótok nagyon jó hangulatban telt, a képekről ez jön le nekem.
Drámai az indítás :D
Én jövök lelkesen, örülök az új bejegyzéseknek! :)
Klassz, hogy jót nyaraltatok, az apró munkák pedig szépek-mint mindig.
Vera
Én is jövök rendszeresen, ezután is fogok. Örülök, hogy jól telt a nyaralás. Nagyon tetszenek a horgolt cipők. :)))
Én is járok erre, úgy örülök, hogy visszatértél és olvashatok rólatok.
Én is jövök olvasni,. Az unokám pont igy érdekelte minden ennyi idős korában, nem nőtte ki, most 12 éves.légy büszke rá igy már most nagy tudásra tesz szert.
De jó, alig vártam, hogy hírt adj magatokról!
Szépeket alkottál,mint mindig.
Nagyon örülünk,hogy itt voltatok nálunk, Gerda még most is emlegetett a napokban :)
Én is vagyok, olvaslak.
Szilárd nemcsak helyes kissrác, de okos, érdeklődő is, szerintem később hasznát látja a most élvezetből megszerzett tudásnak - a nagyfiamnál így tapasztaljuk.
A horgolmányaid tetszenek! Nagyon édes a sapis fotó a mosolygós kislánnyal :))
Hiányoztatok... És jó volt újra látni a képeket.
Milyen sok szép képet hoztál, örülök, hogy jól telt a nyaralásotok. Szilárd igaz kicsit idősebb az én fiamnál, de olyan édesek amikor rácsodálkoznak a világra, úgy csillog a szemük ha valamire ráismernek. Szépeket alkottál, biztosan a másik sapi is ilyen édes lett. A kötős-talin készült képeket nagyon jó volt nézegetni. Úgy látom volt ott minden földi jó, ami egy kötőst-horgolóst lázba hoz!
Én csak nemrég óta vagyok rendszeres olvasód, és már alig vártam az újabb bejegyzésedet! Nagyon szépeket alkotsz!
De jó hogy megint itt :-))))
Azt hallottam a sógornőmtől, hogy Finnországban rengeteg a szúnyog, a Balaton ahhoz képest smafu, és irtani sem szabad. Ez igaaaaz??? Egyből rátok gondoltam...
Amúgy simán lehet, hogy megmarad az érdeklődése (mármint Szilárdnak), és ti szerencsésebbek vagytok, mert az enyém fiam a BKV-ért rajong amióta az eszét tudja, és buszsofőr szeretne lenni (pedig már 11 múlt!) :-)))
És én is nagyon vártam már, hogy újra jelentkezz.... :)
Én is mindig bekukkantok, írj gyakrabban.
én is itt vagyok :)))
köszönöm a mamuszt itt is :)))
Köszi a képeket! És nagyon örülök, hogy személyesen is megismertelek :)
Öröm volt olvasni a bejegyzésed minden szempontból :)
Ha elviszem a kisbabám Prágába-milyen hordozóeszközt javasolsz városnézéshez?
Anice attól függ, milyet szeretsz használni? Olyat vigyél, amit már könnyen tudsz kezelni, s egyszerű magadnál tartani akkor is, ha nincs benne a babu.
Violini nekem nem tűnt fel, hogy többen lennének (ami azt jelenti, hogy néha feltűnik egy-egy), de ez nem jelent semmit, attól még északon lehetnek sokan. :) A szúnyogirtásról nem tudok nyilatkozni, próbáltam rákeresni, de nem találtam semmit.
Megjegyzés küldése