Magához tért itt is a természet, a virágaink a kertben hihetetlen gyorsasággal nőnek. Kénytelenek is így tenni, hiszen olyan rövid a nyár... A fenti képen az egyik szépség szerepel, fogalmam sincs, miféle növény lehet, de nagyon mutatós a lila virágaival. Végül is szinte egyik növényünkről sem tudjuk, micsoda. :)
Például talán írisz az, ami sok helyen kibújt, legalábbis nagyon hasonlít ahamama virágára. Csak a miénk még nem virágzik.
A klematiszról tudjuk, hogy az, mert a tövében megtaláltuk a papírját. Ezt a virágot az előző tulajdonos tanácsára szinte tövig lenyírtuk, amikor beköszöntött a tavasz. Aztán sokáig féltem, hogy ettől kipusztult, de nem, apró rügyeket találtam nemrég rajta. Elvileg pár hét alatt ismét felfut a rácsra, remélem tényleg így lesz. Azért jövőre már csak fazont igazítunk rajta, nem fogjuk ennyire megtépni...
A kertünket határoló bokrok is hajtanak. A nyírfák halvány zölden világítanak, olyan 1 cm-es levelük lehet. Ez azt jelenti, hogy beindul a fonalfestési szezon, jipííj. :)
S ilyen jó időben mit lehet csinálni? Hát kiülni a teraszra egy tea kíséretében, s míg Szilárd a környék köveit begyűjti az udvarunkba, jómagam az épp aktuális kötésembe böködöm a tűimet.
5 megjegyzés:
Jó olvasni, hogy odaért a tavasz és a remek fotókat külön is köszönöm.
Végre Ti is élvezhetitek ott a nagyon messziben a tavaszt, ezt a csodás időszakot, amikor a fák, virágot rügyeznek, virágoznak. A begyűjtött kövekből pedig készülhet a sziklakert:o)))
A teraszon ücsögés pedig egy fincsi tea mellett isteni, pláne, ha kötőtű is van az ember lánya kezében.
Használjátok is ki a szép időt!:)
szép a bögre, meg a szék is, de milyen csodát kötögettél, igazán megmutathatnád.
szia,
ri
Rita még nem sok mutogatnivaló van rajta... :)
Megjegyzés küldése