Zöld fonál, barna fonál, sárga fonál

Múlt héten említettem, hogy készülök fonalat venni a húgomnak. Persze már akkor tudtam, hogy nem csak neki fogok, ugyanis megmutattam neki, mit szeretnék kötni magamnak, s ő is kért egy ugyanolyat. (Hogy mit, azt most nem árulom el.) Valójában ez egy csereüzlet, ő varr nekem egy hordozós kabátot, én kötök neki valamit.
Bementem hát a városba, gondoltam Szilárd elalszik már a buszon, így nyugodtan tudok nézelődni a fonálboltban. Persze nem aludt el, ezért csináltam néhány kört az egyik háztömb körül, eredménytelenül. Bementem így a boltba, s Szilárd szerencsére hagyott nézelődni, pedig nem szereti annyira az ilyesmit.
Ez egy nagyon szép fonálbolt, teli különleges fonalakkal. Az eladó kedves és nagyon segítőkész. Tetszett, hogy kézzel kötött mellény és zongorakesztű volt rajta, azaz biztos van valami fogalma a fonalakról.
Ezeket sikerült vennem:


Azt gondolom mondanom sem kell, hogy a zöld az én színem. Valamilyen érdekes oknál fogva a barnát nem tudtam úgy lefényképezni, hogy visszaadja az eredeti színét, pedig próbáltam vakuval, nélküle, bent, kint.


Sikerült találnom még egy gombolyag sárga fonalat is (egy másik boltban), s most már azt is tudom, mi készül belőle és a társaiból!