Táska kendőben hordozáshoz

Kendőben hordozni jó. De még jobb, ha közben nem lóg rajtam egy megtömött válltáska is. Mert ugye még a pelenkás táskát is cipelni kell valahogy.
Egyszer aztán láttam élőben ilyet, s rögtön beleszerettem az ötletbe.
A podeagi kordbársony anyagából bőségesen maradt ki, felhasználtam hát erre az övtáskára.


Az elejére az elefántti minta került, bár sokáig gondolkodtam rajta, hogy ezt varrjam-e fel a táskára. Az eredetin is elefánt van, még ha nem is pont ugyanígy néz ki, mégis utánzásnak tűnt. De nem tudtam más minta mellett dönteni, annyira ő kívánkozott rá.


Az övtáska a Jupy Kopy nevet kapta. Hogy miért ezt, azt itt nem szeretném elmesélni, de remélem lesz, aki érti. :)

Titkos dolgok

Tegnap varrtam valamit, amiről nem tehetek be képet :(. Bár nem valószínű, hogy akiknek szánom a dolgot, erre járnának, de mégsem szeretném megkockáztatni. Pedig annyira lelkes vagyok!
Annyit elárulhatok, hogy a mumussal, azaz a ferdepánttal van kapcsolatban. Megint nagyon kellemes élmény ért, elég szép végeredményt értem el a varrásánál. Kicsit túl lelkes is vagyok, így a kanyarokban gyakran a hátsó széle nincs levarrva, de eddig elég tűrhetően tudtam korrigálni. :) Gondolom ez is olyan dolog, amiben gyakorlat teszi a mestert.
Persze később lesznek képek is, majd ha megkapták az érintettek a "valamit". Így legalább akkor is tudok majd bemutatni valamit, amikor épp nem is csinálok semmi kézimunkát.

Pelenkakupac

Ez az anyaghalom kiszabva, bepatentozva a konyhaasztalon vár varrásra.
Ma este elkezdtem a gumit bevarrni, de elcsodálkoztam magamon. Mégis mire gondoltam áprilisban, mikor a mosható pelenkás találkozón csak 2 métert vettem belőle? 4 pelenkát tudtam csak begumizni, az ötödikbe már alig jutott.
Mihamarabb el kell mennem gumit venni, mivel a pelenkákkal el kell készülnöm jövőhét péntek előtt. Ekkor indulunk ugyanis Magyarországra. Autóval oda-vissza, 4 hét a családdal. Nem kis izgalom ez számunkra, hiszen nem tudjuk, Szilárd hogy viseli majd az utat. Reméljük minden jól fog menni, sőt úgy tervezem, hogy kötni is fogok a 2-2 nap alatt. :) Közben majd mondókákat, verseket mondok a nagyfiúnak, StenSapu pedig vezet és a térképet nézi. :) Na jó, a térképre nagyon nincs szükség, mivel a Gizink (GPS) hazanavigál. :)

Pay it forward

Én is becsatlakoztam a játékba.
Íme a szabályok:

1. Csatlakozhat bárki, akinek van blogja.
2. Az első három kommentben jelentkező kézzel készített ajándékot kap tőlem.
3. Az ajándék az elkövetkező 365 nap valamelyikén fog érkezni.
4. Cserébe előre kell fizetni, mégpedig úgy, hogy ezt a felhívást a jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, vagyis őkmaguk is megajándékoznak három embert.

Remélem nekem is lesz 3 kedves megajándékozandóm. :)

Jucuu Podeagi

Sok-sok bontás és újravarrás után elkészültem a podeagival!
Jó pár éjszakám ráment, de annyira élveztem a varrását, hogy nem bánom.


Több szabásmintát találtam a neten, ezekből összeollóztam egy számomra tetsző mintát. Az első próba során kiderült, hogy nem működik az a mód, ahogy szerettem volna a tetejét, ezért beszűkítettem a body felső részét és újraszabtam az a részt, ahova a pántok csatlakoznak.



A végeredmény elég jó lett, kisebb hibákat leszámítva. Mint például legközelebb, ha anyagot veszek, megnézem, hogy nyúlik-e. Eszembe sem jutott a kordbársony vásárlásánál, hogy az lehet rugalmas is, aztán sikerült is bevásárolnom egy nyúlósat. Emiatt sokat dolgoztam azzal, hogy kibéleljem az egészet valami vászon anyaggal, de így sem sem sikerült elkerülnöm, hogy ne gyűrődjön be néhol a bársony.
Jó lecke volt, megjegyeztem egy életre: anyagvásárlásnál nagyon figyelni!


Neve is lett a kendőnek:


Annyira élvezetes volt a kendőn dolgozni, alakítgatni a készülő munkát! Ezek után nem is állhatok meg, már tervben van egy újabb podeagi, más szabással.

Nyári sapka

Úgy terveztem, hogy igazi nyári sapkát majd Szilárd keresztanyukája, Ivett varr, mikor hazalátogatunk. De az anyagaim között keresgélve elkapott a láz és tegnap este nekiestem a szabásnak.
Teljesen elkápráztattam saját magam! Soha nem gondoltam volna, hogy képes lennék egy sapkát elkészíteni, ugyanis kevés sikerélményem volt varrásban eddig, ha a pelenkákat nem számoljuk.


A mintát abból a könyvtári könyvből vettem, amiről ebben a bejegyzésben számoltam be. 48 cm-es fejméret volt a legkisebb minta, ez picit nagy Szilárd fejére, de majd belenő. :)


Azt már eldöntöttem a legelején, hogy ferdepántot nem fogok használni, volt ugyanis valami halvány emlékképem arról, hogy korábban szörnyen ronda végeredményt produkáltam egy ilyen varrásakor.
Aztán ahogy haladtam a sapkával, rájöttem, hogy legjobban mégis akkor fog mutatni, ha ferdepántot lesz a szélén. Így éjfél körül elkezdtem kiszabni a pántot és bevasalni (a készítéshez a könyvtári könyv volt segítségemre, képes leírás volt benne, hogyan kell csinálni). Itt nagyon jól jött volna Mamis ferdepánt készítője!
A legnagyobb döbbenetemre sikerült szépen felvarrni.


Nagyon vártam a reggelt, hogy Szilárd fejére húzhassam a sapkát. Először zavaró volt a széles karimája, kislányossá tette, de hozzá lehetett szokni gyorsan. Meg amúgy is az volt a fő szempont, hogy a tűző napsütéstől megvédje Szilárd nyakát és arcát, ha valaki lánynak nézi a sapi miatt, nosza fene.

Álommanó

Szilárdnak varrtam egy álommanót. Olyat, amit rágcsálhat, ha elálmosodik és anya épp nincs kéznél. :)


A bőre rugalmas pamut anyag lett, gyapjúval tömtem meg. Ruhája bébiplüssből készült és a manó egy kis gyapjúhajat is növesztett.
Szilárd délutáni alvása alatt készültem el vele. Mikor Szilárd felébredt, bemutattam neki az új alvótársat.


Gyorsan meg is kóstolta a manó sapkájának csücskét.


Finomnak találta.
Ezután álommanó (akinek még nem találtuk meg a nevét) elment lemosni magáról a varrás porát és most a teraszon szárad.