Ahogy elnézem, minden évben megfeleződik a blogbejegyzéseim száma, ez azt jelenti, hogy idén átlagosan havi 2 bejegyzést fogok írni, jövőre örülni lehet, ha havonta 1 megjelenik. Pedig minden nap rengeteg időt töltök kézimunkával, de vagy nem lehet megmutatni, vagy nincs róla kép, vagy van kép, de szöveget kellene mellé írni, nehezen megy a blogolás, na.
Kötés szempontjából nagyon pozitívan jövök ki, idén elkészült már 2 pulóver és 2 kardigán is, mindkettő felnőtt méret, a kisebb munkákat most nem is említem, mert bár születnek azok is, de valahogy a nagy darabok esnek most jól. Most is épp Szilárdnak kötök egy tavaszi kardigánt, egyelőre nagyon tetszik, alig várom, hogy lekerüljön a tűről.
A másik dolog, amiben eltér ez az év (eleje), hogy próbálok fonalvásárlás nélkül meglenni. Iszonyat mennyiségű fonalat felhalmoztam az évek alatt, ezeket próbálom elhasználni/elajándékozni/eladni. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem veszek egyáltalán fonalat (ah, azt hogy élném túl?), hiszen Észtországból is fonalakkal jöttem haza, de csak megfelelő indokkal történhet a vásárlás. Meglepően könnyen megy (főleg, hogy valaki időben jó alaposan ellátott mindenféle szépséggel és puhasággal;)), év eleje óta nem vettem hirtelen fellángolásból semmit. Kíváncsi vagyok, mennyi fonaltól szabadulok meg idén, remélem töredékére csökken a fonalkészletem. Talán le kellene mérni most is és év végén is.
Izgalmas nálunk amúgy most az élet, egy olyan változás előtt állunk, ami rövid és hosszú távon is jelentősen megváltoztatja az életünket. Ez tölti ki a gondolatainkat és a mindennapjainkat, s várhatóan az elkövetkező egy évünket is. Erről most csak ennyit, remélem egy év múlva már részletesebben mesélhetek.
Emellett olyan apróságok is történnek, amiket jó felidézni itt is, mint pl:
- egy hét intenzív havazás után múlt hét végén megérkezett a tavasz ide is, napközben akár 4-5 fokkal. Hétvégén már éjszaka sem fagyott, így gyors olvadásnak indult a hó, ez a (áprilisra már) gyűlöletes fehérség, ami ilyenkor szürkévé válik és feketévé, és az olvadás következtében előbújik az a tömérdek kutyagumi, amit a kutyák gazdái nem szedtek össze a tél alatt, és emiatt azt sem tudjuk hova lépjünk az utcán. De ez nem fogja vissza a jókedvünket, mert olvad a hó!
ilyen volt - ilyen most
- azon a pici részen, ahol a kertben már nincs hó, elkezdtek előbújni a hagymás virágok, nem érdekli őket a hideg, a jég, érzik, hogy itt az idő

- múltkor az egyik bevásárlóközpontban, az egyik kínai "étteremben", az egyik kínai felszolgáló magyarul szólt hozzám, miután meghallotta, hogy Szilárddal magyarul beszélgetünk. Nekem kellett egy kis idő, mire felfogtam, hogy a kínai férfi finnről magyarra váltott, aztán nem győztem csodálkozni a helyzeten. Abszurd élmény volt.
- másik múltkor a méteráruban összefutottam a sapkám tervezőjével, elég feltűnő jelenség ez a nő, nem volt nehéz felismerni. Meglepően magas amúgy, nem gondoltam volna.
- Szilárdból kezd előbukni a finn nyelv, egyre többet beszél és mer beszélni, ráadásnak év elején jött egy kisfiú a csoportba, akivel egymásra találtak azonnal, jó látni, hogy barátai is vannak a nyelvi nehézségek ellenére
S hogy legyen valami kézimunka is, megmutatom az idei első pulóvert. Évekkel ezelőtt beígérve, másfél éve a fonalat megvásárolva ezen a télen csak sikerült elkészíteni.

Kifejezett kérés volt a fekete, semmi! díszítés nem kerülhetett rá, igazi halál unalmas projekt. De legalább gyorsan elkészült, hála a vastag fonalnak.
A januári vakító napfényben nyitott teraszajtónál gyorsan lekapott képekkel
(én ki nem megyek ezért a hidegbe! felkiáltással) kell most megelégednetek.
Fekete pulcsiMinta: fentről lefelé, raglán ujjakkal
Fonal: Novita Isoveli (75% gyapjú, 25% poliamid), 763g
Kötőtű: 6mm