De jó nekem

Még decemberben rendeltem ezeket a dolgokat, késve érkeztek meg, de szinte egyszerre. Jó érzés volt ennyi csomagot kapni pár nap alatt.
Először ezek a gyönyörűséges gyapjak érkeztek meg. Ah, annyira puhák és szépek, nagyon várom, hogy belefoghassak a fonásukba.


Egy finn cégtől rendeltem színmintákat. Nagyon szépek mind, de miután megérkeztek, kicsit jobban utánanéztem az áraknak és hát mit mondjak. Két és félszer drágább, mintha annál a cégnél, ahol a rokkát vettem (Angliából). A postaköltség sem olcsóbb itt helyben. A merinógyapjú eredete sem tiszta (nem szeretnék mulesing eljárással megkínzott birka szőrét venni). De azért jó nézegetni a gyapjúmintákat.


Végül pedig egy kis előfonal szürke finnbirkáról, sok szépeket olvastam erről a gyapjúról, de csak így előfonal formában tudtam hozzájutni. Mellé vettem egy kis selymet is, nagyon izgalmas, milyen lehet ezt fonni...


Fonás terén a helyzet változott, mostanában ritkán jutok a rokka mellé, s akkor ezt fonom (nem, nem bejgli, hanem a hagymahéjjal festett mözsi gyapjú):


A napfonal sárga része már kész, most készül a narancssárga szál. Közben megokosodtam a legújabb festős könyvemből, hogy milyen technikával kellett volna festeni a gyapjúszalagot. Na majd legközelebb.


S egy példa, hogy mostanában miért olyan nehéz a fényképezés ide a blogra. A fenti képen kevésbé, de a lentin már jobban látható, hogy egy hupikék törpikék is beszökött a képre,


majd követték őt a háziállatok is. Szilárd szívesen kiveszi a részét ezekből a dolgokból, hm.


Erről jut eszembe, kaptunk mi még egy csomagot magyarhonból is, méghozzá egy dinnyeszelettel és egy uborkával gazdagodtunk. Köszönet érte Gabinak!