Kisfiam a délutáni alvás után, új frizurával:
Ide lett volna még egy kép az ujjamról, hogy milyen mély nyomot vágott bele a fonal kötés közben, de sajnos nem tudtam jó képet csinálni róla(m). Mindenesetre ebből ki lehet találni, hogy nem tétlenkedem, a kötőtű egész este járt a kezemben! :)
6 megjegyzés:
Édes nagyon! :)
Egyébként valamelyik nap gondolkodtam, hogy a férjed finn, ugye? CSak hogy Szilárdnak magyar a kereszteneve. Vagy finn neve is van?
Férjem szintén magyar. :) Így Szilárd is, és csak magyar neve van. Amiről azt gondoltuk, hogy jó névválasztás volt kiejtés szempontjából, de kb. 6x kell elismételni, mire sikerül egy finnek kimondani nagyjából helyesen. Minden más szempontból jó volt a névválasztás. :)
Szia!
Most sikerült végigböngésznem a blogod és egyből egy ilyen édes post-tal kezdhettem:)) Tündéri és nagyon menő ez a séró! A kötött dolgaid meg... hűűű, szépségesek nagyon!!! :)
Magyar??? Hát ez most meglepett!
:-o Azért gondoltam, hogy finn, mert Svensapunak szoktad hívni. Ez nem hangzik túl magyarosan :-)
Szia Kicsikató, örülök, hogy erre jártál, én is nagyon szeretem nézegetni, miket varrsz!
Lívi, StenSapu a férjem beceneve, még fiatal korából ragadt rá, persze apu nélkül :) A Svensapu olyan svédes lenne inkább :)) nagyon jót mosolyogtam ezen, lehet átkeresztelem őt erre, meglátom, mit szól hozzá :)
hű, elnézést, ezt elnéztem! Freudnak biztos lenne hozzá pár szava: északiasan akartam hogy hangozzon, hát úgy olvastam :-))) Bocsánat mégegyszer!
Megjegyzés küldése