
Ekkor ismét a szekrény mélyére került, majd pár hete előbányásztam. Mivel gyermekem (szerencsére) folyamatos növésben van, ezért felesleges lett volna egy valószínűleg már kicsi pulóvert befejezni. Lebontottam hát az egészet s belefogtam egy zárt pulóverbe, ami megfelelő méretű lesz még ősszel is.
A széles csíkokat elhagytam, helyette vékony recéseket kötöttem, ezekből annyit, amennyi a világos fonalból kijött.

A sötétbarnából kellett vennem még egy gombolyaggal, s ez lett az egyedüli hibája a pulóvernek. Ugyanis más festésszériából származik (egyértelmű, hiszen fél év telt el a két fonálvásárlás között), s a fenti képen látható is a pulóver nyaka alatt, a színe eltérő. Pont olyan, mintha azt a részt egy agyonmosott, kifakult fonálból kötöttem volna. A szememet eléggé zavarja, de hát ez van...
A mérete tökéletes lett, Szilárdnak nagyon jól áll és jó meleg. Tudnánk is használni, ha a hétvégén nem köszöntött volna be itt is a nyár. :) De nem panaszkodom emiatt, húsvétkor jó hasznát vettük, mikor Helsinkiben kirándultunk az állatkertben.

Gyapjúpulcsi Szilárdnak
Minta: Napitus
Fonál: Sandnes Smart (100% gyapjú), 271g
Kötőtű: 3.5mm
Véleményem: soha többet nem kötök olyan pulóvert, aminek az ujjait be kell varrni! A raglánmegoldás az én módszerem, egyszerű, szép és így nem tudom elrontani a kész művet egy ronda varrással (sose tudtam kötött holmit szépen varrni).

























