Ez a kép is ugyanekkor készült, de nem a minőségét kell figyelni, hanem hogy a fák tetejét még a nap világítja meg... Persze itt nálunk azért lemegy a nap pár órára minden éjszaka, nem lakunk annyira északon, de teljes sötétség már nincs.
A napok rohannak velem, de nem baj, míg ilyen csodaszép idő van, mint ezen a héten. Megjött a nyár néhány hét igazán bosszantó hideg után, s rögtön belecsapott a közepébe. Míg két hete 13 fok volt, most 28-30 is napközben.
Így minden nap, az ovi után nagyjából ez a program:
Napközben pedig ez:
Meg ez:
Megyek is ismét befűteni a festős fazekam alá.
4 megjegyzés:
Jaj, na végre, hozzád legalább bírok írni, mert egy csomó blogra nem enged, ha nem ilyen a megjegyzés.:(
Jó, hogy írtál végre, régen hallottunk felőletek.
Szilárd is milyen nagy már!
Micsoda szépségek készülnek már megint Nálad?
Gyerek kicsit gyakrabban, ha tudsz. :) olyan jó nézegetni a képeidet.
Wow, de gyönyörű!! Ebbe eddig bele se gondoltam, milyen hosszúak nálatok a nappalok, tyű, akkor sokáig lehet este hunyorgás nélkül kötni...:)))
És az a kék szépség! Mi lesz belőle?:)
De jó ott a hosszú nappalokkal...
Szilárd egészen nagyfiú lett már amióta nem írtál.
A kékségről (és egyéb színekről) is mesélhetnél kicsit többet :o)
Sógorom épp Malmöben volt, Norvégiában nyaral. Nem vittek lámpát sem a kempingbe ;), reméljük nem fog esni sem...
és már nagyon várom én is, milyen szép újdonságokat készitesz. :) Majd irj hogy a MI ügyünk hogy áll!
szeretettel, Kriszti
Megjegyzés küldése