A nyilvános kötés napját idén én nagyon lazán kezeltem és
egész héten űztem. De nem csak ennyiben tért el a tavalyi alkalomtól, hanem a helyszín(ekben) is.
Mert például csattogtak a kötőtűk a repülőn,

a buszon,

a gyönyörű látnivalók előtt, mögött,

alatt,

hotelszobában, reggel Szilárd ébredésére várva,
persze ez egy kakukktojás a többi kép között, ez a nyilvánosság teljes kizárásával történtvonaton,

de legfőképp és leggyakrabban a tengerparton, napsütésben.

Ez az utolsó kép már a nyilvános kötés hetén túl esett meg velem, hazafelé a repülőn, de Évusnak iderakom:
Nem felejtettem el Marimekko sztájlban is mutatkozni az utunk alatt!
A képeken szereplő kötést pedig igyekszem mihamarabb megmutatni, még mosásra vár, de száradás után fotózom.