
Nem tudom, hogy miért voltam ilyen lusta megmutatni ezt a kendőt, pedig már 2 hónapja készen van. Ráadásul tetszik is, nagyon.

Annak idején azért kezdtem el kötni, hogy valamivel visszafogjam az új hordozós kabátom színét. Húgom varrta nekem a kabátot, ez volt a csere üzlet a boleróért cserébe. Finnországban vettem az anyagot hozzá, netes boltból, s most először életemben ez rossz döntésnek bizonyult, ugyanis a bolt oldalán az anyagot olívazöldnek jellemezték, ehelyett kaptam egy majdnem rikító, világoszöld színű anyagot.
A ronda zöld szín ellenére elkészült a kabát, ami viszont hihetetlen jól sikerült. Olyat szerettem volna, ami gyerek nélkül is normálisan áll, Szilárddal a hátamon pedig egyszerű felvenni, mindkettő vágyam teljesült. Sajnos képem még nincs róla, mert mire elkészült a kendő hozzá, az idő is jobbra fordult, így még nem használtuk. Ősszel azért lefotózom, hogy megmutassam a megoldást a hátonhordozáshoz.
Vissza a kendőhöz. Egyszerű mintát kerestem, mivel Szilárd mellett nem sok lehetőség volt bonyolultabb dolgok kötésére.

A készletemben találtam hozzá megfelelő fonalat, ezt a csodaszép barna, kezeletlen gyapjút.
A kendő mérete pont akkora, hogy a nyakamba tekerve szépen álljon, a hátamra viszont kicsi. Ez nem is gond, hiszen nem tervezem úgy hordani.

Csipkekendő
Modell: Minttumaari
Fonál: Ohut Pirkka lanka (100% gyapjú), 100g
Kötőtű: 4mm













