Dinoszauruszos kardigán

Tavasszal készült ez a dinoszauruszos kardigán, s most, hogy ismét használatba került, ideje megmutatni.
A végleges, elkészült változat jelentősen eltér attól, amit elsőre terveztem, például az elején szó sem volt dinoszauruszokról, hanem elefántokat szerettem volna rá. Azokat is belekötni a pulcsiba, de útközben kiderült, hogy a szürke fonalam nagyon rossz választás volt és szúr is rendesen. Így lett végül egy egyszerű, fentről lefelé kötött raglán ujjas kardigánja Szilárdnak, amire felvarrtam egy horgolt brachiosaurus-t és stegosaurus-t. ;)


A kardigán, hogy jó meleg legyen és tavaszi/őszi kabátként tudjon funkcionálni, kapott egy bélést. Ez Szilárd édesapjának egyik vastagabb pamut pólójából lett kiszabva, jó magas nyaki és széles ujjpasszéval, hogy a szúrós gyapjú ne érje Szilárd bőrét. A kabátka elejébe cipzárt varrtam.


Dinoszaurusz kardigán
Modell: saját
Fonál: teetee Pallas (80% gyapjú, 20% nejlon), Sandnes Garn Alfa (85% gyapjú, 15% mohair), 324g
Kötőtű: 5mm


Amúgy a rátett dinoszaurusz mintákkal azt értem el, hogy Szilárt minden újabb neki készülő kötésre mintát kér, s hogy ne legyen a dolgom egyszerű, pl. 3 fejű sárkányt, ilyet.

Vénusz és a dolgok állása

Nem csodálkozom, hogy alig jár erre valaki, mostanság bejegyzések igen ritkán születnek. Az igazat megvallva jómagam sem gyakran nyitom meg az oldalam, annyi minden történik körülöttem.
A nyár elszaladt, az otthoni nyaralás után egy fantasztikus finn nyárba érkeztünk vissza, a hírekből is folyamatosan ez folyt, 70 éves meleg rekordok dőltek meg. Kiélveztük minden percét, sokat időt töltöttünk az udvaron Szilárddal, kihasználva az óvoda előtti utolsó közös napokat.
Szilárd augusztus elején kezdte az óvodát, a beszokással el is ment a hónap első fele. Nagyon jó helyet kaptunk, szeretjük az óvó néniket s a ovit is, de erről most nem írok részletesebben, nem tudom, hogy mennyire untatnék vele bárkit. A hónap közepén aztán megérkeztek szüleim, egy hetet töltöttek nálunk, az utolsó igazán meleg és napsütéses hetünk volt ez, szerencsénk volt. Mire elmentek, a központi fűtést is bekapcsolták nálunk...
Nem vagyok valami jó gyerek, bár apukám 60. születésnapjára kapta az utat, én befogtam őket dolgozni... Leszedtük a tapétát a nappalinkban s kifestettünk apukám segítségével. Nagy öröm volt ez nekem, mert nagyon nem szerettem ezt a tapétát, s most végre gyönyörű színű lett az egész nappali. Ez a festék került a falra, ebben a két színben, ilyen témában. :)
Közben anyukám szülinapja is közeledett, így még augusztus elején megkötöttem neki Ercsu Vénusz stóláját.
Az egyszerűbb mintát választottam (mint mostanában mindig, ha kötésről van szó), s egy saját festésű fonalat használtam hozzá. Vagyis a kék adott volt a fonalon, én zöldre próbáltam ezt változtatni, s mint látszik a képeken, kevesebb sikerrel.


Nagyon szerettem kötni, csak dicsérni tudom a mintát, könnyen köthető, de mégsem unalmas. Pár ismétlés után a mintát sem kellett nézni, így bárhol tudtam kötni, ha lehetőség adódott.
Mivel vastagabb fonalból készítettem, mint a leírásban szerepel, így kevesebb ismétléssel kötöttem s csökkentettem az egy sorban lévő mintaismétlések számát is.
Annyit változtattam még, hogy nem 3 tűs befejezést használtam, hanem összeöltögettem, így a teljesen láthatatlan lett a két rész találkozása.


Anyu Vénusz stólája
Minta: Vénusz stóla
Fonal: Novita 7 veljestä, (75% gyapjú, 25% poliamid), 173g
Kötőtű: 6.5mm

S ha valakinek van még energiája tovább olvasni ezt a hosszúra nyúlt bejegyzést, annak elárulom, hogy nagy dolgok vannak nálam készülőben. Az elmúlt bő fél év jó időszak volt számomra, hogy letisztuljon a fejemben, mit szeretnék csinálni, mivel foglalkozni. Lassan körvonalazódott a dolog ki, de mostanra megérett rendesen, s mivel Szilárd ovis lett, így időm is lett a megvalósításra.
Jövő héten elején bezárom a Made by Jucuu-s blogomat pár napra, talán egy hétre és nekiesek a feltöltéseknek. Lesz itt mindenféle érdekes, a többsége természetesen fonalakkal és kötéssel kapcsolatos. Az elmúlt év során felhalmozott gyönyörű, növénnyel festett fonalaim immár megvásárolhatóak lesznek a blogon, kötőtűtartók is lesznek ismét, s emellett még pár új dolog, amikről részletesebben akkor írok, ha már mutatni is tudom. Nagyon izgalmas ez az időszak számomra, végre úgy érzem, hogy csinálhatok valami nagyon jót.
Addig is jó kötést mindenkinek!

Winkle vest

Tavasz óta vár ez a mellény bemutatásra, meg kellett néznem a ravelry-n, mégis mikor készült el. Április közepén lett kész és lelkesen hordtam nyár elejéig, imádom ugyanis! Sajnáltam nagyon, mikor túl meleg lett hozzá, de hát hamarosan itt az ősz és újra felvehetem.


Az Interweave Crochet tavaszi számában találtam erre a mintára, azonnal megtetszett. Kicsit féltem tőle, hogy meg tudom-e horgolni, de horgolás közben kiderült, hogy végtelenül egyszerű az elkészítése. Ha lett volna még fonalam, akkor hosszabbra horgolom, de nem akartam venni még egy gombolyagot pár sorért, így maradt ekkora.


Horgolt mellény
Minta: Winkle vest, Interweave Crochet 2010 tavasz
Fonal: Novita Nalle Aloevera (75% gyapjú, 25% poliamid), 275g
Horgolótű: 4 és 5mm

Cipelő cica

Még tavasszal kaptam az ötletet egyik ismerősömtől, hogy repülőútra készüljek valami meglepetéssel Szilárdnak, így az út jobban fog menni. Bevált a dolog, akkor egy pici repülőt kapott, amit a felszállás után varázsoltunk elő a táskájából s ezzel a leszállásig nagyon jól elszórakozott.

tök jó, hogy a képre kattintva a cica orrán tükröződik az égbolt meg egy óriási fenyőfa, ezt csak utólag vettem észre

Mostani utunk előtt is törtem a fejem, vajon mi lenne értelmes meglepetés neki, mígnem KAnya megmutatta a gyerekei által készített cipelő cicáikat az Együtt kötünk blogban. Fonalkeresés következett és kicsi tervezés, hogy lehetőleg ne kelljen semmit sem varrnom az egész cicán. Egyedül az orrához kellett vennem gombot, megfelelő gyöngyöt találtam itthon, a fonal pedig saját festés.


A repülőút jól telt, én majdnem elfelejtettem az egész cicát, csak akkor jutott eszembe, mikor Szilárd másfél óra után elkezdett unatkozni. Nagyon nagy sikert aratott, azóta is lelkesen játszik vele, s most, hogy elkezdte az ovit, ezt viszi magával a délutáni alváshoz.

Valaki?

Hahóóó! (visszhang a nagy ürességben...) Jár erre még valaki? Lássunk egy bejegyzést, hátha mégis...

Két hétre volt szükségem, hogy összeszedjem magam a nyaralás után. Nehéz volt visszarázódni a való életbe, hogy rajtam áll, van-e mit enni, van-e tiszta ruhánk, s folytathatnám még a sort, de inkább mutatok pár képet a négy hétről, amit otthon töltöttünk.
Szilárdnak nagyon bejött a nyaralás, sok időt tölthetett vízben. Persze ő nem egy finn gyerek, még 32 fokban is melegíteni kellett a medence vizét, hogy hajlandó legyen belemenni, de aztán kiszedni már nehezebb volt:



Vagy felülhetett keresztanyja motorjára, szigorúan a megfelelő öltözetben.


Én pedig kihasználtam az utolsó alkalmak egyikét, amikor kendőben a hátamon vihettem. Itt épp Balaton mellett a Kőhegyi kilátóhoz baktatunk fel, mert mi imádunk hőségben túrázni.


Itt már a kilátó lábánál próbálunk magunkhoz térni.


Közben kézimunkáztam szorgalmasan, apró munkákat csak, de ezekkel jól eltelt a négy hét. Készült két édes lánysapka, de csak az egyiket tudom megmutatni, a másikról nincs sajnos képem. Két barátnőm két kislányának horgoltam, íme az egyik szépségen a sapka, a napbarnított bőréhez nagyon passzolt ez a szín.

Részletek a sapkáról a ravelry-n.

Emellett horgoltam Anzsinak két mamuszt, minta és fonal ugyanaz, mint itt.


Majd elfelejtettem, felbátorodtam és felcsempésztem a kézipoggyászomban egy horgolótűt a repülőre (nem szabadna, de annyian mondták, hogy felviszik, hát kockáztattam és bejött, nem vették észre). Mivel Szilárd már saját ülésen ül és ráadásul rettentően jó gyerek :), így még akkor is tudtam horgolni, amikor egyedül utaztam vele. Nem sok a repülőút, bő két óta, de épp el tudja unni magát az ember, mire a célba ér, így nagyon jó volt, hogy közben tudtam horgolni. Pici neszesszereket készítettem, de ezekről még nincs képem, így majd máskor mutatom.
Szilárdról még annyit szeretnék mondani, hogy megdöbbentő az érdeklődése a bogarak iránt. A repülőre is rovaros könyvet vittünk magunkkal, mivel ez köti le legjobban. Van 2 bogaras könyvünk, ezeket lapozza éjjel nappal, a bogarak nagy százalékát ismeri már névről, mert nem elég, hogy nézegeti, de egyfolytában kérdezi a neveket. A tengeri uborkától kezdve a bundás holyváig ismeri a könyvet, a legjobban a pókok érdeklik, meg a poszméhek, mivel azzal teli van a kertünk. Boldog, ha felismer valamit a valóságban, vagy sikerül megkukkolnia a poszméh lábán a kosárkát, amibe a virágpor gyűlik, emellett a növényeket is szívesen tanulmányozza, örül minden újabb virágnak vagy levélnek, ami kinőtt a kertben. Nemsokára 3 éves lesz, kíváncsi vagyok nagyon, meddig tart ez a korszak vagy elmúlik-e egyáltalán, már hónapok óta tart.

Magyarországon nem hagyhattam ki a fonalfestést sem, annyi minden van, amihez Finno-ban nem jutok hozzá. Néha mondjuk nem gondoltam én sem, hogy normális vagyok, mikor 32 fokban a tűző napon begyújtottam a nagyfazék alá vagy épp kilométereket róttam le, hogy a megfelelő hosszúságú motringot elkészítsem.

Utoljára pedig említést szeretnék tenni a Közös kötős napról! Kicsikató már rég megírta, milyen szuperül sikerült, a bejegyzésében felsorolja a résztvevőket is, én most a képeimet szeretném ide betenni, szerintem jól átjön rajtuk a jó hangulat.
A képre kattintva megtekinthető a többi találkozós kép is:

Biciklizős sapka Szilárdnak

Azon gondolkodtam ennek a sapkának a kötése közben, hogy ez az év mintája, annyira egyszerű, de mégis iszonyat jó a végeredmény. Végül kicsit alábbhagyott a lelkesedésem a pántok készítése közben, de még így is odáig vagyok az ötletért.

Áprilisban jött az igény egy fejre simulós sapkára, amit Szilárdra adhatok a sisak alá biciklizéshez. Tavaly szenvedtünk ezzel, mert hol a szemébe csúszott a sapka, hol összegyűrődött a sisak alatt, vagy egyszerűen csak nem fért be alá.


A minta már hónapok óta le volt mentve a gépemre, de a jó idő későn köszöntött be, így ráértem megkötni a sapit. Aztán hordani sem kellett sokat, mert idén nálunk először jött a nyár s csak utána a tavasz, ami azóta is tart, mi viszont Szilárddal épp Mo-n élvezzük a kánikulát...


Biciklizős sapka
Modell: Aviatrix, rav link
Fonal: Novita Luxus Cotton (100% pamut), 47g
Kötőtű: 3.5 és 4mm


A méhecskés hímzés azért került rá, hogy a családunk azon tagjai is fel tudják helyesen adni Szilárdra, akiknek gondot okoz megkülönböztetni, melyik a sapka eleje, vagy néha akár a színe.

Vicces mamusz

Az Együtt kötünk blogban már korábban írtam erről a mamuszról, most jutott eszembe, hogy ide is felrakjam. Azóta leírás is felkerült a blogra, itt olvasható.

Februárban kötöttem ezt a mamuszt, mikor húgom nálunk vendégeskedett, hogy legyen valami, ami melegíti a lábát.
Nagyon praktikus vendéglábbeli, ugyanis rendkívül rugalmas, könnyű több méretben elkészíteni és gyorsan elkészül. Azt nem mondanám, hogy a legszebb mamusz, amit láttam, de itt inkább a kényelem és a melegség volt a fontos.


Vicces mamusz
Modell: Pocketbook slippers, Rav-link
Fonal: Rikker-féle merinógyapjú, saját festésű 2 ágú (100% merinógyapjú), 67g
Kötőtű: 4.5mm

Maradék fonalak eltüntetésére is kiváló, eltérő vastagságú fonallal és kötőtűvel könnyen elkészíthető több méretben. A megkötése rendkívül egyszerű, ezen a flickr oldalon több képen látható félkész állapotban, a végén pedig csak össze kell varrni az orránál és a sarkánál.